Aloe vera Aloe vera

Termék részletes leírása

Aloe vera – örökzöld pozsgás növény az aszfodéluszok (Asphodelaceae) családjából, amely az Arab-félsziget száraz területeiről származik, ma pedig világszerte termesztik hasznos és dísznövényként. Szár nélküli, húsos, szürkészöld levelekből álló tőlevélrózsát képez, amelyek körülbelül 30–45 cm hosszúak, finoman fogazott szélűek és viaszos bevonattal rendelkeznek, ami csökkenti a párolgást. A cserépben általában 30–60 cm magasra és 30–50 cm szélesre nő a virágcserép méretétől függően. A levelekben tiszta, zselészerű nedv tárolódik, amely gazdag poliszacharidokban, szerves savakban és ásványi anyagokban, ezért a gélt hagyományosan használják a kisebb bőrirritációk helyi nyugtatására. A levél bőre alatti sárgás latex keserű antrakinon-tartalmú és szaponinokat tartalmaz, lenyelve irritálhatja az emésztést, és állatoknál hányást vagy hasmenést okozhat, ezért beltérben általában gyermekektől és háziállatoktól távol tartandó. A fejlett növényeken nyáron egy 60–90 cm magas, függőleges virágzat jelenhet meg, sárga vagy narancssárga árnyalatú, csőszerű virágokkal. Lakáskörülmények között ritkán virágzik, de virágok nélkül is a rozetta tiszta, építészeti vonalként hat.

Termesztés: Az Aloe vera termesztéséhez teljes fény vagy napi néhány óra közvetlen napfény szükséges, ideális esetben déli vagy nyugati ablakban, nyáron pedig védett erkélyen. Kültéren általában a tető alatti helyet választják, hogy korlátozzák az eső általi túlnedvesedést. A szubsztrátum kaktuszokhoz és pozsgásokhoz való, magas ásványianyag-tartalommal, vízelvezető réteg és lefolyónyílással ellátott cserép ajánlott. A talaj reakciója enyhén savanyútól a neutrálisig terjed, körülbelül pH 6,0–7,5. Az öntözés a teljes talajréteg kiszáradásától függ, növekedési időszakban, nagyjából márciustól szeptemberig gyakoribb, télen minimálisra csökkentik, hogy a levelek feszesek maradjanak. A túlnedvesedés a levelek puhulásához és gyökérrothadáshoz vezet, a lakásban gyakori kártevők a levéltetvek és a pajzstetvek. A tápoldatozást mérsékelten ajánljuk, leggyakrabban 4–6 hetente a tavaszi és nyári hónapokban. Az átültetés tavasszal alkalmas, amikor a rozetta kitölti a cserepet. A növény nem fagyálló, a kinti tartózkodás csak a fagyok elmúltával ajánlott, ősszel pedig időben be kell vinni, biztonságos a fagymentes, kb. 10–18 °C-os teleltetés. Bírja a szárazságot és a meleget, az alján lévő sarjakkal szaporodik, melyek gyökeresedés után könnyen megtelepednek. Csoportos cserépben való nevelés esetén a rozetták között kb. 40–60 cm helyet kell hagyni, hogy a leveleknek legyen terük és gyorsan megszáradjanak. A levelek szüretelése fokozatosan, a rozetta kerületéről történik, mindig az idősebb, teljesen kifejlett leveleket választva, hogy a közepe tovább növekedjen.

Szerző: Nikol | Felülvizsgálat: 2026.02.19.