Amerikai ámbrafa 'Worplesdon' Liquidambar styraciflua 'Worplesdon'

Termék részletes leírása

Amerikai ámbrafa 'Worplesdon' - lombhullató fa, amelynek faja az Egyesült Államok délkeleti részén honos, az ottani erdőkben és a vízfolyások menti nedvesebb termőhelyeken. A fajtát Angliában, a Woking melletti Worplesdon Nursery faiskolában szelektálták, George Jackman 1968-as szelekciójaként tartják számon. Fiatalon egyenes törzzsel és keskeny, kúp alakú koronával nő, idősebb korában ágai jobban szétterülnek, koronája pedig széles piramis alakúvá, majd oválissá alakul. Hazai viszonyok között általában nagyjából 10–15 m magasra és 6–10 m szélesre nő. Levelei tenyeresen karéjosak, leggyakrabban ötkaréjúak, 10–18 cm hosszúak, nyáron fényes sötétzöldek, ősszel sárgára, kajszibarack-narancsszínűre vagy vörösesnarancsra színeződnek, a szín napos helyen és egyenletesen nedves talajban rendszerint élénkebb. Virágai aprók, sárgászöldek és jelentéktelenek, áprilistól májusig nyílnak. Elvirágzás után 3–3,5 cm körüli átmérőjű, gömbölyű, tüskés toktermések fejlődnek, amelyek akár télig is az ágakon maradhatnak. Idősebb ágain és törzsén parafalécek és mélyebb barázdák alakulnak ki. A kertben gyepbe ültetett magányos fának, fasorokba, valamint díszfüvek, varázsmogyorók és késői virágzású évelők háttereként is jól mutat. 

Amerikai ámbrafa Észak-Amerika délkeleti részeiről és Közép-Amerikából származik, ahol közepes termetű lombhullató faként nő. Magassága 15–30 m között mozog, kúpos alakú lehet, széles koronával. A Liquidambar styraciflua levelei 3–7 karéjúak, változatos árnyalataikkal nemcsak tavasszal, zöld színükkel díszítik a kertet, hanem főként ősszel, amikor színük megváltozik. Gyakran narancs, vörös és lila árnyalatot öltenek, ami pompás, feltűnő megjelenést kölcsönöz a fának, s ezt nemcsak a kertészek, hanem a járókelők is megkedvelik. Tarka őszi lombja miatt a parkok és díszkertek igen kedvelt fája. Mivel ilyen szép színárnyalatokat képes kifejleszteni, gyakran ültetik magányos fának vagy a városok nagyobb területeinek élénkítésére. Számos fajtája létezik, amelyek magasságban, koronaformában, levélméretben és az őszi színváltozás intenzitásában különböznek. Amerikai ámbrafa sokoldalú, igénytelen növény, amely bármely kertet különlegessé és kellemesebbé tehet. Termesztési feltételeit tekintve nem túl igényes. Legjobban a semleges vagy enyhén savanyú, kellően nedves talajokon fejlődik, ez a kavicsos és homokos, valamint az agyagos és mocsaras közegeket egyaránt magában foglalhatja. Növekedéséhez megbízható vízellátást igényel.

Termesztés: A Liquidambar styraciflua termesztési feltételeit tekintve nem túl igényes. Legjobban meleg, napos vagy enyhén félárnyékos, a kiszárító szelektől védett termőhelyen fejlődik. Legmegfelelőbb számára a mélyebb, tápanyagdús, egyenletesen nedves, de jó vízelvezetésű, semleges vagy savanyú talaj, ideálisan pH 5,0–6,5. A fa a nedvesebb helyeket és a rövid ideig tartó elárasztást is elviseli, ezzel szemben a laza talajban tartósan fennálló szárazság lassítja növekedését és rontja a lomb színeződését. Meszes és lúgos talajon klorózis jelentkezhet, ezért ajánlott lombkomposztot keverni a talajba és kéregmulccsal takarni. Az ültetés általában márciustól novemberig végezhető, fiatal facsemeték esetében az első két-három tenyészidőszakban érdemes rendszeresen öntözni. Tavasszal mérsékelt trágyázás javasolt, a szerves összetevőkre helyezve a hangsúlyt. A metszés csupán egészségügyi és alakító jellegű, a tél végén végezzük. Az érett fa nagyjából -23 és -26 °C között fagytűrő, a fiatal növények kemény teleken fagykárt és a téli nap okozta törzssérülést szenvedhetnek, ezért a tő körül téli mulcsozás, a törzsön pedig védőburkolat vagy fehér meszelés ajánlott. Bőséges tőtávolságot érdemes hagyni, nagyjából 8–10 m-t más fáktól vagy épületektől, hogy a korona torzulás nélkül fejlődhessen. A lehetséges problémák közül időnként levéltetvek és levélfoltosságok jelentkeznek, nem megfelelő pH esetén pedig sárgulás.

Szerző: Kristýna | Revízió: 19.12.2025