Amerikai lilaakác 'Blue Moon' Wisteria macrostachya 'Blue Moon'

Termék részletes leírása

Amerikai lilaakác 'Blue Moon' - a fajtát későbbi virágzáskezdete és megbízható télállósága miatt becsülik. Közepesen erős növekedésű kúszócserje, amely szilárd támaszon általában 4–7 m magasra nő, szélessége a vezetéstől és a metszéstől függően 2,5–4 m. Páratlanul szárnyalt levelei 20–35 cm hosszúak, tavasszal világos- vagy középzöldek, ősszel megsárgulnak. Finoman illatos virágai levendulakéktől kékeslila árnyalatig terjednek, és nagyjából 20–30 cm hosszú, csüngő fürtökben nyílnak. Az egyes virágok a fürt tövétől a csúcsa felé fokozatosan bomlanak ki, így a virágzás összhatása hosszabb ideig tart. Közép-európai viszonyok között az első virágzás rendszerint júniusban, a lombfakadással egy időben jelentkezik, meleg nyáron pedig júliustól augusztusig gyakran gyengébb második hullám következik. A növényt rendszeresen látogatják a poszméhek és a méhek. Elvirágzás után zöld, finoman molyhos, magvas hüvelytermést hoz, a növény minden része fogyasztva mérgező. A kertben pergolákon, íveken és napos falakon érvényesül, ahol tömörebb növekedése megkönnyíti a formázást. Jól társítható a nyártól virágzó iszalagokkal és a lágy színárnyalatú rózsákkal, a sötétzöld vagy fényes levelű fás szárú növények szomszédságában pedig hangsúlyos kontrasztot teremt.

Termesztés: A lilaakácnak a növekedéshez erős támaszra van szüksége, számolni kell azzal, hogy néhány év alatt akár 10 méteresre is megnőhet. Meleg, napos helyre ültetjük. Az első 2–3 évben különös gondot fordítunk rá, rendszeresen trágyázzuk és öntözzük, nyár közepén fontos káliumtartalmú műtrágyával pótlólag trágyázni, hogy a szövetek ősszel beérjenek. Az első években télire ajánlott a növényt fenyőgallyal takarni. Kemény teleken visszafagyhat, de rendszerint újra kihajt. Ültetés előtt a cserepes növényt vízzel teli edénybe merítjük, amíg alaposan át nem ázik. 40x40x40 cm-es ültetőgödröt ásunk, aljára 10 cm vastag réteg jól érett trágyát vagy komposztot terítünk, majd elültetjük. 1–2 cm-rel mélyebbre ültetjük, mint ahogyan korábban nőtt. A faltól vagy más növénytől legalább 30 cm távolságra ültetjük. Metszés: A lilaakác rendszeres metszést igényel, enélkül akár csak 15 év után kezdene virágozni. Ültetéskor a főhajtást 50–70 cm-re kurtítjuk, az oldalhajtásokat 3 rügyre metsszük vissza. A vegetációs időszakban, amikor az egyéves oldalhajtások elérik a 25 cm-t, a 3–4. levél fölött visszacsípjük őket (a 15 cm-nél rövidebbeket nem kurtítjuk). A főhajtást nem kurtítjuk. Amikor a visszakurtított egyéves oldalhajtásokból fejlődő vesszők elérik a 25 cm-es hosszúságot, az 5–6. levél fölött visszacsípjük őket, a rövidebbeket meghagyjuk. A nyári metszést még kétszer megismételjük, amikor a visszacsípett hajtások elérik a 15–20 cm-t. A főhajtást hagyjuk tovább nőni. A második évben kora tavasszal, amikor már nem fenyeget fagy, az előző évben nőtt hajtásokat az 5–6. rügy fölött visszametsszük, a rövidebb ágacskákat nem metsszük. A csúcshajtást egyáltalán nem metsszük. A vegetációs időszakban, amikor az egyéves oldalhajtások elérik a 25 cm-t, a 3–4. levél fölött visszacsípjük őket. Ezt mindannyiszor megismételjük, amikor a vesszők elérik a 25 cm-t. A főhajtást hagyjuk tovább nőni. Az ültetés utáni harmadik évben az oldalágakon, az előző évi hajtások kétéves részén már virágrügyeknek kell lenniük. Ha a hosszabbító hajtások hosszúak és erősek, kora tavasszal az 5–6. rügy fölött visszakurtítjuk őket, a főhajtás alatti összes többit a 3–4. rügy fölött kurtítjuk vissza, a rövidebb és gyengébb, ferdén vagy vízszintesen növő hajtásokat meghagyjuk, mert ezeken az ágacskákon képződnek a virágrügyek. Nyáron ismét visszacsípjük a 25 cm-nél hosszabb vesszőket. A következő években a lilaakác rendszerint már nem igényel metszést, a fokozott virágzó ágacska-képzés mérsékli a növekedést. Amikor a csúcshajtás meghaladja a kívánt magasságot, vízszintes helyzetbe kötözzük. Idősebb növényeknél már csak fenntartó metszéssel akadályozzuk meg a nem kívánt növekedést.

Szerző: Nikol | Revízió: 12.11.2025