Amerikai sárgafa Zanthoxylum americanum

Termék részletes leírása

Amerikai sárgafa – amelyet észak-amerikai borsfa vagy fogszájús fa néven is ismernek – egy lombhullató, ehető dísznövény. Észak-Amerika keleti és központi részéről származik, ahol világos erdőkben, bozótokban, sziklás lejtőkön, völgyekben és nyirkos erdőkben nő. A természetben gyakran gyökérsarjakkal kolóniákat alakít. Többmente tövű, tövisekkel rendelkező cserjéként vagy kisebb fának nő; a kertekben általában 3–5 m magas és 2,5–4 m széles, meleg, védett helyen azonban elérheti a 6 m-t is. Az ágakon és a hajtásokon éles, páros tövisek találhatók, amelyek hossza kb. 8–13 mm; az idősebb kéregben dudorként maradnak, ezért a faj nem alkalmas gyermekjátszóterek vagy szűk átjárók közvetlen közelébe. A levelei váltakozóan helyezkednek el, oddszárasak, 15–30 cm hosszúak, általában 5–11 sötétzöld, fűrészes levélkéből állnak. Zúzásukkor a levelek, a hajtások és a termések is citromhéj illatát árasztják. Áprilistől májusig, gyakran még a teljes leveleződés előtt, apró, sárgazöld virágok jelennek meg az idősebb fán. A virágok mézbezzegzőket vonzzák. A faj kétlaki, így a biztos termés érdekében genetikailag eltérő példányok együttes ültetése javasolt. A termések augusztustól októberig érnek be; vörösbarna tobolékok, amelyek szétrepedve fényes, fekete magokatrejtik. Főként az aromatikus termés héját használják, szárítva, a szeczuáni borshoz hasonló citrusos-fűszeres ízű, enyhén érzéssiasztalító utóízzel rendelkezik.

Gondozás: A teljes napfénytől a félárnyékig minden megfelel neki; előnyben vannak a meleg, védett helyek és a jó vízáteresztő képességű talajok, amelyek nyáron sem száradnak ki teljesen. A legjobban mélyebb, vályogos vagy vályoghomokos, jó vízelvezetésű talajban érzi jól magát, kb. 6–7,5 pH-értéknél. Tolerálja az enyhén savas vagy gyengén lúgos kémhatást is. A nehéz, pangó vízzel telített talajok, a téli nyirkosság és a fagyvölgyek növelik a fiatal növények károsodásának kockázatát. A konténeres növényeket áprilistól októberig ültetjük, hidegebb régiókban a tavaszi ültetés a legmegfelelőbb. Ehető csoportként az ültetési távolság 2–3 m, aromatikus sövényként 1,5–2 m. Az első két évben rendszeres öntözést és mulcsolást (pl. levélmulcs vagy faapríték) javasolunk, később a növény már elbírja a rövidebb száraz időszakokat. A tápanyag-utánpótlást mértékkel adjuk; tavasszal elegendő egy kevés komposzt vagy egy gyengébb adag szerves trágya. A metszést kora tavasszal végezzük, elsősorban a kifagyott, gyenge és egymást keresztező ágak eltávolítása érdekében. A cserépben történő nevelés fiatal növényeknél lehetséges nagyobb, vízelvezetéses konténerben, a gyökérlabda téli védelmével. A fagyállóság az európai forrásokban eltérő, gyakorlatilag kb. −20 és −23 °C között számítanak vele, nagyon jó vízelvezetésű talajon és védett helyen rövid ideig ennél is alacsonyabb hőmérsékletet is kibír.

Szerző: Nikol | Felülvizsgálat: 2026.06.30.