Amerikai tulipánfa 'Fastigiatum' Liriodendron tulipifera 'Fastigiatum'

Termék részletes leírása

Amerikai tulipánfa 'Fastigiatum' - az Egyesült Államok keleti részének nedves völgyi erdeiből származó észak-amerikai faj oszlopos fajtája. Európába a 17. században került, a magyarországi parkokban a 19. század óta ültetik. A 'Fastigiatum' fajtát, amely 'Arnold' szinonim néven is ismert, az alapfajhoz képest jóval keskenyebb, piramis alakú vagy oszlopos korona és kisebb helyigény jellemzi. Hazai viszonyok között 8-12 m magasra nő, koronája 3-4 m széles, igen kedvező feltételek mellett magasabb is lehet. Koronája szabályosan és felfelé törekvően ágazik el, ágai hegyes szögben állnak el a törzstől, és tömör, függőleges sziluettet alkotnak, amely utcákba és kisebb kertekbe egyaránt alkalmas. Jellegzetessége a nagy, mintegy 8-12 cm széles, négykaréjú levél, amelynek lemeze a csúcsán sekélyen bemetszett. A levelek közép- vagy üdezöldek, ősszel élénksárgára vagy sárgásnarancsra színeződnek. Az idősebb példányok, általában 15-20 éves koruktól, júniusban vagy július elején nyílnak 4-6 cm-es, tulipánszerű, sárgászöld virágokkal, amelyek lepellevelein a tövüknél narancssárga sáv húzódik. A virágok enyhén illatosak, nektárt kínálnak a méheknek és más beporzóknak. Elvirágzás után kúp alakú termésegyüttes fejlődik szárnyas magvakkal, amelyek apró madarak táplálékául szolgálnak. A tulipánfa a liliomfafélék családjába tartozik, fája a liliomfákéhoz hasonló jellegű. A növény részei enyhén mérgezőnek számítanak, fogyasztásra nem alkalmasak. Kertépítészeti szempontból elsősorban mutatós szoliterként érvényesül gyepfelületen, vízpartok közelében vagy utcai fasorokban, ahol élénk őszi színt és függőleges hangsúlyt ad.

Termesztés: Hazai viszonyok között napos vagy enyhén félárnyékos, a rendkívül erős széltől védett termőhely ajánlott, hogy a fiatalabb ágak ne törjenek le. Legjobban a mélyebb, tápanyagdús, humuszos, egyenletesen nedves, jó vízelvezetésű talajban fejlődik, enyhén savanyú vagy semleges, kb. 5,5-7 pH mellett. Kötöttebb talajba ültetéskor érdemes durvább homokot vagy kavicsot keverni a vízelvezetés javítására, valamint jó minőségű komposztot a humusztartalom növelésére. A konténeres növényeket általában márciustól októberig ültetik, melegebb vidékeken ősszel később is, ha a talaj nem fagyott. Az első években fontos a rendszeres öntözés tartós túlnedvesítés nélkül, valamint a gyökérzóna kéreg- vagy faaprítékmulccsal való takarása, amely csökkenti a párolgást és a talaj túlmelegedését. A tulipánfa rosszul tűri a gyökérzetébe való beavatkozást, ezért ültetését a fa végleges méretét, valamint a közeli utakat és épületeket figyelembe véve kell megtervezni. A metszés csak a fiatalkori alakító metszésre és a száraz vagy sérült ágak eltávolítására korlátozódik, nyugalmi időszakban végezve. Fagytűrését európai források kb. -26 °C-ig adják meg, a fiatal törzsek azonban rendkívül kemény teleken részben elfagyhatnak, de általában jól regenerálódnak tőből. Összességében ellenálló, száraz és forró nyarakon azonban a levélszélek megbarnulhatnak, ezért főként városi környezetben előnyös a mélyebb, ki nem száradó talaj. Utcai és fasori ültetéshez általában 6-8 m-es tőtávolságra ültetik, ami lehetővé teszi a korona teljes kifejlődését az ágak egymásba növése nélkül.

Szerző: Jana | Revízió: 26.11. 2025