Amerikai tulipánfa 'Jackson' Liriodendron tulipifera 'Jackson'

Termék részletes leírása

Amerikai tulipánfa 'Jackson' - magasra növő, szabályos növekedésű fa. A világosabb, aranyló színű lombú szelekciók közé tartozik, levélzete már lombfakadáskor feltűnő. Növekedése szabályos, kifejlett méreteként mintegy 15–18 m magasságot és 7–10 m szélességet adnak meg, így tágasabb kertekbe, parkokba és reprezentatív fasorokba való fa. Négykaréjú levelei nagyok, nyáron zöldessárgák vagy aranylók, ősszel élénksárga árnyalatba váltanak. Virágai a lombfakadás után, általában júniustól júliusig nyílnak, tulipán alakúak, kívül zöldesek, belül sárgásnarancsosak, az egyes virágok néhány centiméteresek, és főként a korona felsőbb szintjein jelennek meg. Elvirágzás után szárnyas aszmagtermésekből álló, kúp alakú terméscsoport fejlődik. A fajta jól mutat sötét tűlevelűekkel, bükkökkel és gyertyánokkal kontrasztban, illetve díszfüvekből álló aljnövényzettel, ahol világos lombja fényt visz a kompozícióba.

Termesztés: Hazai viszonyok között napos, esetleg enyhén félárnyékos termőhely ajánlott, amely védett a rendkívül erős széltől, hogy a fiatalabb ágak ne törjenek le. Legjobban a mélyebb, tápanyagdús, humuszos és egyenletesen nedves, jó vízelvezetésű talajokban fejlődik, enyhén savanyú vagy semleges, körülbelül 5,5-7 pH mellett. Kötöttebb talajba ültetéskor érdemes durvább homokot vagy kavicsot keverni a vízelvezetés javítására, valamint jó minőségű komposztot a humusztartalom növelésére. A konténeres növények ültetése általában márciustól októberig történik, melegebb vidékeken ősszel később is, ha a talaj nem fagyott. Az első években fontos a rendszeres öntözés tartós túlnedvesedés nélkül, valamint a gyökérzóna kéreg- vagy faaprítékmulccsal való takarása, amely csökkenti a párolgást és a talaj túlmelegedését. A tulipánfa rosszul tűri a gyökérzetét érintő beavatkozásokat, ezért az ültetést a fa végleges méretét, valamint a közeli utakat és épületeket figyelembe véve kell megtervezni. A metszés csak a fiatalkori alakító metszésre, továbbá a száraz vagy sérült ágak eltávolítására korlátozódik, amelyet nyugalmi időszakban végeznek. Fagytűrését európai források mintegy -26 °C-ig adják meg, a fiatal törzsek azonban rendkívül kemény teleken részben elfagyhatnak, de általában jól regenerálódnak az alsó részekből. Összességében ellenálló, száraz és forró nyarakon a levelek széle megbarnulhat, ezért főként városi környezetben előnyös a mélyebb, ki nem száradó talaj. Utcai és fasorültetéshez általában 6-8 m-es tőtávolságra ültetik, ami lehetővé teszi a korona teljes kifejlődését az ágak egymásba nővése nélkül.

Szerző: Kristýna | Revízió: 20.02. 2026