Angol kékszakáll 'Emerald Crest' Caryopteris x clandonensis 'Emerald Crest'

Termék részletes leírása

Angol kékszakáll 'Emerald Crest' - a C. incana és a C. mongholica fajok keresztezéséből létrejött hibrid. A fajta a faiskolák kínálatában oltalom alatt álló fajtaként szerepel, a sötétkék virágok és a tarka lomb kontrasztja miatt kedvelt. Sűrűn elágazó cserjéje enyhén boltozatos, kb. 0,8–1,0 m magas és ugyanilyen széles. Levelei átellenesek, keskeny tojásdadok, szürkészöldek vagy ezüstösek, krémszínű szegéllyel, szétdörzsölve erős illatot árasztanak. Júliustól szeptemberig az idei hajtások végén apró, csöves, mélykék virágok csomói jelennek meg, gyakran rövid bugákba tömörülve, így a cserje olyan, mintha kék fátyol borulna a levelei fölé. Virágzása kiváló méhlegelő, a poszméheket és a kisebb lepkéket is vonzza. Az ágyásokban nyár végi hangsúlyt ad a kúpvirágok, varjúhájak és egyszerű virágú rózsák meleg színeihez, jól illik a sudárzsályához, a macskamentához és a díszfüvekhez is. Ősszel levelei megsárgulnak, lombhullás után finom ágváz marad, amely télen is megtartja formáját. A növény nem mérgező, de fogyasztásra nem alkalmas.

Termesztés: Hazai viszonyok között a jó fejlődéshez teljes napsütés és meleg, védett termőhely ajánlott, ahol a hajtások jól beérnek. A talaj legyen laza, jó vízelvezetésű, ideális esetben homokos vályog, kb. 6–7,5 pH-val. Kötött talajban homok vagy kavics hozzáadásával javítható a vízelvezetés. Márciustól októberig ültethető, hűvösebb vidékeken elsősorban tavasszal. Mérsékelt öntözést igényel, begyökeresedés után a hosszabb száraz időszakokat is jól tűri. Ajánlott az ásványi anyagú talajtakarás, amely a természetes termőhelyet idézi, és csökkenti a túlzott nedvességet a gyökfő körül. Kizárólag a fiatal hajtásokon virágzik, ezért kora tavasszal erősebb metszést végzünk a hajtások hosszának 1/3–1/2 részére, ezzel tömörebb bokrot és élénkebb virágszínt érünk el. A fiatal növények meghálálják a gyökérzóna enyhe téli takarását, a kifejlett cserjék -20 °C körüli fagyokat is elviselnek. Különösen nedves teleken elfagyhat, de tőből jól újrahajt. A kártevők közül levéltetvek jelenhetnek meg, ezek ellen a jól szellőző termőhely segít. Alacsony élő szegélyekhez a növényeket kb. 0,5–0,7 m-enként ültetik. Kisebb kertekben gyakran szoliterként vagy a szárazságtűrő évelők kontrasztos kísérőjeként alkalmazzák.

Szerző: Nikol | Revízió: 21.1. 2026