Angol kékszakáll 'Stephi' Caryopteris x clandonensis 'Stephi'

Termék részletes leírása

Angol kékszakáll 'Stephi' - kompakt fajta, amelyet finom rózsaszín virágszíne és szabályos, sűrű növekedése miatt nemesítettek. A Caryopteris × clandonensis két ázsiai faj fajhibridjeként jött létre. A szülőfajok természetes elterjedési területe Kína és Mongólia. Az ottani napos, köves, szárazabb lejtőkön a növények alkalmazkodtak a melegebb, jó vízáteresztő termőhelyekhez. A 'Stephi' fajta 70-80 cm magasra és kb. 80-100 cm szélesre nő, hajtásai finoman fásodók, levelei keskenyek, szürkészöldek, ezüstös árnyalattal. Lombja aromás, érintésre fűszeres, enyhén citrusos illatot áraszt. Augusztusban és szeptemberben a fiatal hajtások csúcsán sűrű, kb. 4-6 cm széles, félgömb alakú bogernyők fejlődnek számos apró, halvány rózsaszín-levendulaszínű virágból. A rózsaszínes porzók finom textúrát kölcsönöznek a virágoknak. Nektárjával vonzza a méheket, a poszméheket és az apró lepkéket. Jól alkalmazható természetes hatású ágyásokban, vegyes évelőkiültetések előterében, szárazságtűrő évelők, például varjúhájak és díszgyertyák mellett, valamint finomabb díszfüvek között. Modern kertekben is szépen mutat, ahol az ezüstös lomb és a halvány rózsaszín virágok kontrasztja érvényesül. Teraszon, edényben dekoratív kis cserjét alkot, amely virágzáson kívül is látványos marad.

Termesztés: A hazai viszonyok között a jó fejlődéshez teljes napsütés és meleg, védett termőhely ajánlott, ahol a hajtások jól beérnek. A talaj legyen könnyű, jó vízelvezetésű, ideális esetben homokos vályog, kb. 6-7,5 pH-val. Kötött talajban homok vagy kavics hozzáadásával javítható a vízelvezetés. Ültetése márciustól októberig lehetséges, hidegebb vidékeken inkább tavasszal. Az öntözés mérsékelt, begyökeresedés után a cserje a hosszabb aszályos időszakokat is jól tűri. Ajánlott ásványi anyagú takarás, amely a természetes termőhelyet idézi, és mérsékli a túlzott nedvességet a gyökérnyak körül. Kizárólag a fiatal hajtásokon virágzik, ezért kora tavasszal erősebb metszést végzünk a hajtások hosszának 1/3-1/2 részéig, ami elősegíti a sűrű növekedést és a virágok színét. A fiatal növények meghálálják a gyökérzóna enyhe téli takarását, a beérett cserjék kb. -20 °C-os fagyot is elviselnek. Rendkívül nedves teleken visszafagyhat, de a tőből jól regenerálódik. A kártevők közül levéltetvek jelenhetnek meg, ezek ellen a jól szellőző termőhely segít. Alacsony szegélysövényhez a növényeket kb. 0,5-0,7 m-es távolságra ültetjük. Kisebb kertekben gyakran szoliterként vagy szárazságtűrő évelők kontrasztos kísérőjeként alkalmazzák.

Szerző: Jana | Revízió: 1.12.2025