Angol kékszakáll 'Thetis' Caryopteris x clandonensis 'Thetis'

Termék részletes leírása

Angol kékszakáll 'Thetis'  - nagyra értékelt kerti kultivár, amely ázsiai fajok keresztezésével jött létre. Ez a lombhullató, enyhén elfásodó félcserje igen kompakt, sűrűn elágazó, gömb alakú habitust nevel, kifejlett korában magassága és szélessége egyaránt 0,6–0,9 méter. Levelei keskeny lándzsásak, finoman fűrészes szélűek, színükön matt szürkészöldek, fonákjukon ezüstösek. Ujjak között dörzsölve erős, igen kellemes, eukaliptuszra és fűszerekre emlékeztető illóolajokat árasztanak. Augusztustól egészen az első októberi fagyokig a levélhónaljakban apró, csöves, mélyen indigókék virágokból álló, sűrű, gömbölyded bogernyőket hoz, feltűnően kiálló porzókkal. A virágzat kiváló méhlegelő, sok nektárt termel, és a kertbe vonzza a beporzókat. A kertépítészetben a kultivárt vegyes ágyások előterében, száraz kőfalakban, sziklakertekben és felületi telepítésekben alkalmazzák, ahol a gyors záródás érdekében négyzetméterenként 3–4 növény ültetése ajánlott. Igen ízlésesen mutat rózsaszín virágú varjúhájakkal, őszirózsákkal vagy finom szerkezetű díszfüvekkel, például tollborzfűvel társítva.

Termesztés: A jó fejlődéshez hazai viszonyok között teljes napsütés és meleg, védett termőhely ajánlott, ahol a hajtások jól beérnek. A talaj legyen laza, jó vízelvezetésű, ideálisan homokos vályog, pH-ja nagyjából 6–7,5. Kötött talajban homok vagy kavics hozzáadásával javítható a vízelvezetés. Ültetése márciustól októberig lehetséges, hűvösebb vidékeken inkább tavasszal. Mérsékelt öntözést igényel, begyökeresedés után a hosszabb aszályos időszakokat is jól tűri. Ajánlott ásványi anyaggal mulcsozni, ami a természetes termőhelyet idézi, és csökkenti a gyökérnyak körüli túlzott nedvességet. Kizárólag a fiatal hajtásokon virágzik, ezért kora tavasszal erősebb metszést végzünk a hajtások hosszának 1/3–1/2 részéig, ami elősegíti a dús virágzást és a virágok színét. A fiatal növények meghálálják a gyökérzóna enyhe téli takarását, a beérett cserjék a -20 °C körüli fagyokat is elviselik. Rendkívül nedves teleken visszafagyhat, de a tőből jól regenerálódik. Kártevői közül levéltetvek jelenhetnek meg, ezek ellen a jól szellőző termőhely segít. Alacsony élő szegélyekhez a növényeket kb. 0,5–0,7 m-es távolságra ültetjük. Kisebb kertekben gyakran szoliterként vagy szárazságtűrő évelők kontrasztos kísérőjeként használják.

Szerző: Nikol | Revízió: 20.5. 2026