Ánizsillatú zsálya 'Black and Bloom' Salvia guaranitica 'Black and Bloom'

Termék részletes leírása

Ánizsillatú zsálya 'Black and Bloom' - a dél-amerikai eredetű Salvia guaranitica fajból származó, feltűnő évelő zsályafajta. Virágainak színe rendkívül kontrasztos: a sötétkék pártákat szinte fekete csészék ölelik, innen ered a fajta neve is. A díszkertekben az egyik legtöbbet ültetett sötét virágú zsálya. Dús, felálló bokrokat nevel erős, négyszögletes szárakkal. Hazai viszonyok között általában 100–150 cm magasra nő, melegebb vidékeken ennél nagyobbra is. A bokor szélessége 60–90 cm körül alakul. Levelei átellenesek, tojásdad-lándzsásak, közép- vagy sötétzöldek, fonákjuk olykor enyhén szürkés. Szétdörzsölve gyenge illatot árasztanak, bár aromájuk nem olyan erős, mint néhány más fajé. Virágzása többnyire júliusban kezdődik, és megszakítás nélkül tart az első erősebb őszi fagyokig. Virágai hosszú, laza füzérekben nyílnak. Az egyes csöves virágok nektárban gazdagok, és erősen vonzzák a beporzókat. Az elnyílt részek rendszeres eltávolítása újabb bimbók képződését serkenti, és meghosszabbítja a virágzás idejét. Fagytűrése korlátozott: a fajta nagyjából −10 és −12 °C között áll ellen a hidegnek, a döntő tényező azonban a téli nedvesség. Elsősorban szoliter hangsúlyként használják évelőágyásokban, díszfüvekkel társított vegyes ültetésekben, illetve teraszok edényeiben.

Termesztés: Teljes napot vagy enyhe félárnyékot és jó vízáteresztő talajt kíván, amely eső után gyorsan kiszárad. Ideális számára a homokos vályog vagy kavicsos közeg, kb. 6,0–7,5 pH-val. Kötött talajban segít a kavics bekeverése, az enyhén kiemelt helyre ültetés és a finom zúzalékos takarás. A fiatal növényeket rendszeresen kell öntözni, begyökeresedés után öntözésre többnyire csak tartós szárazságban van szükség. A túlzott nitrogéntrágyázás buja növekedést és gyengébb szárstabilitást okoz. A virágzást az elnyílt szárak visszavágása serkenti, tavasszal a tavalyi hajtások maradványait általában közvetlenül a levélrózsa felett távolítják el. Ültetése márciustól októberig lehetséges, az ajánlott tőtávolság 35–40 cm, ami nagyjából 6–8 db/m². Edényes tartáshoz nagyobb térfogatú cserép és vízelvezető réteg ajánlott, az öntözés gyakoribb, mint ágyásban, de tartós pangó víz nélkül. Fagytűrése a fentiek szerint körülbelül −10 és −12 °C közötti, a téli károsodás leginkább nehéz, nedves talajban fenyeget. Meleg, száraz nyáron igen ellenálló, a betegségek közül sűrű ültetésben lisztharmat vagy levélfoltosság jelentkezhet, a kártevők közül általában csak levéltetvek támadják a fiatal hajtáscsúcsokat, kivételesen a frissen ültetett növényeken csigák is károsíthatnak.

Szerző: Lucie | Revízió: 13.2. 2026