Arends-tollbuga 'Gloria Purpurea' Astilbe x arendsii 'Gloria Purpurea'

Termék részletes leírása

Arends-tollbuga 'Gloria Purpurea' - klasszikus, korán virágzó tollbugafajta, amelyet Európában nemesítettek. A szakmai katalógusok az Astilbe japonica körébe tartozó keresztezés eredményeként említik, és Georg Arends nemesítőhöz kötik. A kínálatban már a 20. század 30-as éveiben megjelent. Kompakt, bokros növekedésű. Fényes, középzöld, mélyen szeldelt levelei virágzás után is díszes alapot adnak. Kifejlett korában általában 50–60 cm magasra és mintegy 40–50 cm szélesre nő. Virágzata korán, többnyire júniusban jelenik meg, és néha júliusig is eltart. A lombozat fölött 10–15 cm körüli, sűrű bugákat hoz. Ezek apró, nagyon halvány rózsaszín vagy rózsaszínes-fehér virágokból állnak, amelyek félárnyékban szinte fehérnek hatnak. Az egyes virágok fokozatosan nyílnak, így a bugák több héten át üdék maradnak. A virágzat könnyed, „habos” hatású, és vágott virágként is megállja a helyét. Virágai nem rendelkeznek kifejezett illattal, mégis virágport és nektárt kínálnak. Kompozíciókban az árnyékos ágyások elő- és középső sávjába, fás szárúak alá, valamint vízparti részekre illik, ahol árnyékliliomok, hunyorok, Astilboides, bőrlevelek és páfrányok mellett érvényesül. A tollbuga a kertek gyönyörű eleme, színt és egyedi megjelenést kölcsönöz minden kertnek.

Termesztés: Félárnyékban vagy árnyékban fejlődik a legjobban, szélvédett, magasabb páratartalmú helyen, hasonlóan az erdei aljnövényzethez és a vízfolyások partjához. Teljes napon csak egyenletesen nedves talajban és nyári túlmelegedés nélkül marad szép. Az ideális talaj humuszos, tápanyagban gazdag, jó vízelvezetésű vályog, amely ugyanakkor tartósan nem szárad ki. A talaj pH-értéke körülbelül 5,5–7,0 legyen. Ültetése márciustól októberig lehetséges. Nyári ültetésnél a begyökeresedés után kulcsfontosságú a rendszeres öntözés. A virágzás fajtától függően általában júniustól augusztusig tart, betakarítás nem értelmezhető. Az öntözés hajtáskor és virágzás előtt legyen bőségesebb és gyakoribb. Kiszáradáskor a levélszélek megbarnulnak, és kevesebb virág fejlődik. Trágyázásra tavasszal elegendő a komposzt vagy az évelőknek való, lassan oldódó műtrágya. Laza talajokban nyári szervesanyag-pótlás is segít. A lombkomposzt- vagy kéregmulcs stabilizálja a nedvességet, és mérsékli a hőmérséklet-ingadozást. A metszés a száraz szárak és levelek tél végi eltávolítására korlátozódik. Az elvirágzott virágzatok a téli struktúra kedvéért meghagyhatók, vagy az ápolt megjelenés érdekében levághatók. Edényben mélyebb cserép, magasabb humusztartalmú közeg és rendszeres öntözés ajánlott. Télen védeni kell az edényt, hogy a teljes földlabda át ne fagyjon. A beállt tövek fagytűrése a gyakorlatban nagyjából -30 °C és -34 °C között van, a fiatal ültetések meghálálják a mulcsot. Szárazságtűrése alacsony. A leggyakoribb problémát a csigák okozzák. Túlöntözéskor gyökérrothadás, ritkán gombás levélfoltosság is előfordul. Megelőzésként laza térállás és egyenletes nedvesség ajánlott. Az ajánlott tőtávolság alacsony fajtáknál 25–30 cm, magasabbaknál 35–45 cm, ez négyzetméterenként körülbelül 5–12 növényt jelent. Kezdőknek a vízpartra vagy mulcsozott, rendszeresen öntözött ágyásba ültetés a legbiztosabb.

Szerző: Kristýna | Revízió: 23.02. 2026