Árnyéki kőtörőfű 'Aureopunctata' Saxifraga umbrosa 'Aureopunctata'

Termék részletes leírása

Árnyéki kőtörőfű 'Aureopunctata' - az 'Aureopunctata' fajta fényes, kanál alakú, sötétzöld leveleivel tűnik ki, amelyeket szabálytalanul elszórt aranysárga pettyek borítanak. A tőlevélrózsák általában 10–15 cm magasak, és fokozatosan nagyjából 30–60 cm széles, tömör párnákká sűrűsödnek, terjedése lassú és jól kordában tartható. A pettyezés tavasszal és ősszel a legkifejezettebb, mélyebb árnyékban a levelek telt zöldek maradnak. A virágszárak többnyire 20–30 cm-re nőnek, így a virágok finoman a levélszőnyeg fölé emelkednek, és nem takarják el a levélrajzolatot. Májustól júniusig a levelek fölött vöröses szárakon elágazó bugákban apró, fehér vagy rózsaszínes hamvú virágok nyílnak, amelyek könnyű habként lebegnek a lomb felett. Illata jellegtelen, virágait azonban apró beporzók látogatják. Kertépítésben cserjék alatt, északi falak mentén, kőfalak réseiben és alpinvályúkban érvényesül, jól illik az árnyékliliomokhoz, páfrányokhoz, tüdőfüvekhez és a tavaszi hagymás növényekhez. A növény nem tövises, nem mérgező, fogyasztásra nem alkalmas. A Saxifraga umbrosa 'Aureopunctata' az úgynevezett „London Pride” kőtörőfüvek közé tartozik: ezeket az évelőket örökzöld tőlevélrózsáik és azon képességük miatt kedvelik, hogy kitöltik a kövek közötti és az ágyások szélén lévő apró talajzsebeket. A Saxifraga umbrosa faj a Pireneusokból származik, a kertekben azonban gyakran a S. × urbium hibridek körébe tartozó növényként is termesztik.

Termesztés:  Félárnyékos vagy árnyékos termőhelyet és mindenekelőtt kiváló vízelvezetést igényel, mivel a téli nedvesség gyakrabban okoz pusztulást, mint a fagy. Megfelelő számára a sovány, ásványos, kaviccsal és kőzúzalékkal kevert talaj, ideálisan semleges vagy enyhén lúgos, 6,5–7,8 pH-jú. Kötött talajban az ültetőgödörbe durva homokot és zúzalékot kevernek, a felszínt pedig gyakran kavicsmulccsal takarják, amely csökkenti a tőlevélrózsa beszennyeződését és a gyökérnyak rothadásának kockázatát. Fontos a jó légmozgás is, ezért a növényt nem ültetik tartósan hóval borított, lombbal teleszórt zugokba. A konténeres növények ültetés után általában gyorsan megerednek, öntözésre főként ültetéskor és a hosszan tartó nyári aszály idején van szükség, később a növény a szárazabb tartást is elviseli. A trágyázás mértékletes legyen, tavasszal és virágzás után adott kis adagok előnyösebbek, hogy a szövetek jól beérjenek. Tavasszal eltávolítják a sérült leveleket, virágzás után a virágszárak visszavághatók, így a tőlevélrózsa tömör marad, és minimális bolygatás mellett hosszú életű. Edényben is nevelhető, ha drénréteget és zúzalékot tartalmazó ásványos közeget használnak, télen fontos az edényt a tartós esőtől védeni. Ültetése márciustól októberig lehetséges, fagymentes talajba. 20–25 cm-es tőtávolság esetén négyzetméterenként körülbelül 16–20 növénnyel számolnak. Fagytűrése kerti körülmények között általában -30 °C körül van, leggyakoribb probléma a túlöntözés miatti rothadás, főként esős teleken, ritkán levéltetvek jelennek meg a virágszárakon, illetve csigák okoznak kárt.

Szerző: Nikol | Revízió: 6.2. 2026