Atlaszcédrus 'Glauca Pendula' Cedrus atlantica 'Glauca Pendula'

Termék részletes leírása

Atlaszcédrus 'Glauca Pendula' - ez a kultivár lenyűgöző kaszkádszerű, csüngő formájával tűnik ki, amely különleges esztétikai hatást kölcsönöz neki. Az észak-afrikai Atlasz-hegységből származik, ahol napos hegyoldalakon, jó vízáteresztő talajokon nő. A 'Glauca Pendula' fajta Franciaországban jött létre 1900 előtt, és a kékesezüst tűlevelű, csüngő formák közé tartozik. Növekedését jelentősen befolyásolja a csúcshajtás karózása, ezért a kertekben formálható szoliterként alkalmazzák, ágai kaszkádszerűen, néha szinte „vízesésszerűen” omlanak alá. 10 éves korában mintegy 1,8–4 m magas, kifejlett méretét általában 4–8 m magasságra és 1,5–2,5 m szélességre teszik. Tűlevelei merevek, acélkékek, 2–3 cm körüli hosszúak, a rövid hajtásokon (brachiblasztokon) csomókban állnak, érintésre enyhén szúrhatnak. Szürke vagy szürkésbarna kérge fokozatosan megvastagszik, meleg napokon gyantaillat érezhető. Tavasszal jelentéktelen virágporszóró virágzás jelenik meg, díszítő szerepük azonban főként a tobozoknak van. Nyár végétől őszig alakulnak ki a felálló, hordó alakú tobozok, amelyek fokozatosan, gyakran a 2–3. évben érnek be, és barnára színeződnek. Örökzöld tűlevéltömege lágyítja az épületek éles vonalait, kompozícióban jól mutat sötétzöld tiszafák, jegenyefenyők vagy puszpángok mellett, illetve kavicságyás fölött, ahol érvényesül ágainak rajzolata és színkontrasztja.

A Cedrus atlantica, más néven atlaszi cédrus, impozáns tűlevelű fa, amely az észak-afrikai Atlasz-hegységből származik. Gyönyörű, fenséges megjelenésű fa. Méretét tekintve 20–40 méter magasra is megnőhet, koronája 8–12 méter szélességet érhet el. Megjelenése jellegzetes, koronája széles kúp alakútól gömbölyűig terjed. A fiatal fák csúcshajtása hegyes és gyakran lehajló, ami jellegzetes külsőt kölcsönöz a fának. Tűlevelei kékeszöldek, finom, kellemes gyantaillatúak. Sűrű csomókban állnak, és egész évben a fán maradnak. Az atlaszcédrust fenségességéért becsülik, gyakran ültetik szoliterként parkokba, kertekbe, valamint díszfaként nagy kiterjedésű telkekre. Nagyobb kerti kompozíciók kialakítására is alkalmas.

Termesztés: Napos termőhelyet igényel, ahol tűlevelei a legszebben színeződnek, és szilárd korona alakul ki. Az enyhe félárnyékot is elviseli, ott azonban lassabban nő. Legjobban mélyebb, jó vízáteresztő, középkötött, ideális esetben enyhén savanyú vagy semleges (pH 6,0–7,0) talajban fejlődik. Nem tűri a kötött, vizenyős és tartósan nedves talajokat, begyökeresedés után viszont nagyon jól viseli a szárazságot és a meleget. Az öntözés főként az ültetést követő első években fontos. Ha jól begyökeresedett, az atlaszcédrus nagyon szárazságtűrő, és a legjobban szárazságtűrő tűlevelűek közé tartozik. Trágyázásra általában nincs szükség, elegendő a jó minőségű talaj, fiatal fáknál tavasszal kevés tűlevelűeknek való trágya adható. Az atlaszcédrus fagytűrése közepes, általában –20 és –23 °C körüli. Hidegebb vidékeken a fiatal növények elfagyhatnak, ezért védett, meleg termőhely ajánlott. Az idősebb fák ellenállóbbak. Az atlaszcédrus a betegségekkel szemben általában ellenálló, érzékeny lehet azonban a tartós túlnedvesedésre és a kötött talajokra. Metszését rendszerint nem végzik, mert természetes habitusa is szép. Csak az elszáradt vagy sérült ágakat távolítják el. Formázása nem ajánlott.

Szerző: Nikol | Revízió: 5.1. 2026