Babérmeggy 'Etna' (Anbri) Prunus laurocerasus 'Etna'

Termék részletes leírása

Cseresznyepaprika 'Etna' (Anbri) - Délkelet-Európa és Délnyugat-Ázsia Fekete-tenger környéki régióiból származik. Az 'Etna' (szin. 'Anbri') fajtát a holland Antigone Plantvermeerdering B.V. cég nemesítette, és a kompaktabb, sűrűn elágazó, kisebb kertekbe alkalmas formák közé tartozik. A cserje örökzöld, széles felálló vagy gömbölyded, lassan vagy közepesen növő; kifejlett korában általában 1–2 m magas és hasonló széles, bőrnemű, fényes, kb. 8–11 cm hosszú levelekkel. A fiatal hajtások bronzos vagy rézvörös színűek, a szezon során mélyzöldre váltanak. A virágzat inkább szabálytalanul és idősebb korban, leggyakrabban áprilisban vagy májusban jelentkezik. Felfelé álló fürtöket visel apró, krémesfehér virágokból, finom illattal, amelyek vonzzák a beporzókat. Virágzás után sötétlila vagy fekete csonthéjasok jelenhetnek meg, amelyek ember számára nem ehetők, de a madarak számára táplálékul szolgálnak. A növény cianogén glikozidokat tartalmaz, különösen a levelekben és a magokban, ezért figyelembe kell venni a mérgező hatást lenyelés esetén, és kesztyűt kell használni a kezelés során. Kompozícióban alacsony vagy közepes magasságú sövényként, takaró csoportként vagy örökzöld háttérként használható évelők és díszfüvek mellett.

Termesztés: Legjobban napos vagy félárnyékos helyen fejlődik, melegebb területeken világosabb árnyékot is elvisel. A téli biztonság érdekében előnyös a szélvédett és védett mikroklíma, távol a kiszárító széltől és az éles tavaszi naptól. A humuszos, tápláló és vízáteresztő talaj, egyenletes nedvességgel felel meg neki, a hosszan tartó pangó víz növeli a gyökerek elhalásának kockázatát, ezért fontos a vízelvezetés. Kb. 5,5–7,0 pH érték ajánlott. A telepítés általában március-november között történik az időjárástól függően, a telepítés után kulcsfontosságú a rendszeres öntözés, az örökzöld növényeknél pedig a téli öntözés az olvadás során. A meggyökeresedés után rövid ideig tartó szárazságot is elvisel, de a hosszabb szárazság a levelek széleinek kiszáradásával nyilvánulhat meg, ezért a kéreg vagy a lomb mulcs egész éves használata segít. Tavasszal komposzttal vagy lassan oldódó, örökzöld fákhoz való műtrágyával történő trágyázás elősegíti a lombozat sűrűségét, a nitrogénnel való túltrágyázás növeli a fagyás iránti fogékonyságot. A metszést jól tűri, sövényeknél leggyakrabban virágzás után vagy nyár végén végzik. A virágzás általában április-májusban történik, a sötét termések nyár végén vagy ősszel érnek, és nem fogyasztásra valók. A fagyállóság a források szerint leggyakrabban –15 és –23 °C között van, a szívósabb fajtákat alacsonyabb hőmérsékletre is értékelhetik, a fiatal ültetvények profitálnak a mulcsból. Sövényként körülbelül 50–80 cm távolságot tartanak a fajta növekedésétől függően. Cserépben nagyobb térfogatú, vízelvezető aljzattal ellátott talajban nevelik, rendszeres öntözéssel és a cserép téli fagytól való védelmével. Betegségek közül előfordulhatnak levélfoltosságok és lyukacsosságok, kártevők közül levéltetvek vagy ormányosbogarak, a problémákat a túlöntözött élőhely és a kiegyensúlyozatlan táplálkozás korlátozza.

Szerző: Krisztina | Felülvizsgálat: 2026.02.17.