Babérmeggy 'Mano' Prunus laurocerasus 'Mano'

Termék részletes leírása

Babérmeggy 'Mano' - Délkelet-Európából és Kis-Ázsiából származó örökzöld cserje, amely a kertekben takarónövényként és formára nyírt díszcserjeként egyaránt megállja a helyét. A 'Mano' fajtát kompakt, sűrűn elágazó és lassabb növekedésű szelekcióként írják le, nevéhez dr. Barabits Elemér magyar dendrológus és nemesítő kapcsolódik. Kifejlett korában általában kb. 1,5–2 m magas és hasonlóan széles, gyakran törzsre is oltják szabályos, gömb alakú korona kialakításához. Levelei kisebbek, mint a nagy levelű babérmeggyeké, bőrszerűek, erősen fényesek, sötétzöldek, többnyire 6–10 cm hosszúak, tavasszal bronzos vagy vöröses hajtások jelenhetnek meg. Májusban és júniusban apró, fehér vagy krémszínű virágokból álló felálló fürtök fejlődnek, amelyek enyhén illatosak és vonzzák a beporzókat. Nyár végén sötét csonthéjas termések érnek, ezek nem fogyaszthatók. A növény mérgező, főleg levelei és magjai tartalmaznak cianogén glikozidokat.

Termesztés: Napos vagy félárnyékos helyen fejlődik a legjobban, melegebb vidékeken a világosabb árnyékot is elviseli. A biztonságos áttelelés érdekében előnyös a szélvédett fekvés és a kiszárító széltől, valamint az erős kora tavaszi napsütéstől védett mikroklíma. Humuszos, tápanyagban gazdag, jó vízáteresztő, egyenletesen nedves talajt kedvel, a tartós pangó víz növeli a gyökérelhalás kockázatát, ezért fontos a vízelvezetés. Ajánlott pH-ja nagyjából 5,5–7,0. Ültetése az időjárástól függően általában márciustól novemberig történik, ültetés után kulcsfontosságú a rendszeres öntözés, örökzöld növényként pedig a téli olvadások idején végzett téli öntözés is. Begyökeresedés után elviseli a rövid szárazságot, a hosszabb aszály azonban a levélszélek beszáradásában mutatkozhat meg, ezért segít az egész évben fenntartott kéreg- vagy lombkomposzt-mulcs. A tavaszi trágyázás komposzttal vagy lassan oldódó, örökzöldeknek szánt tápanyaggal elősegíti a sűrű lombozatot, a nitrogénnel való túltrágyázás viszont növeli a fagykárra való hajlamot. A metszést jól tűri, sövényeknél leggyakrabban elvirágzás után vagy nyár végén végezzük. Virágzása rendszerint áprilistól májusig tart, sötét termései nyár végén vagy ősszel érnek, és nem fogyaszthatók. Fagytűrését a források leggyakrabban –15 és –23 °C között adják meg, az edzettebb fajtákat ennél alacsonyabbra is értékelhetik, a fiatal telepítéseknek jót tesz a mulcs. Sövénynek a fajta növekedésétől függően nagyjából 50–80 cm-es tőtávolságot hagyunk. Edényben nagyobb mennyiségű, jó vízelvezetésű közegben neveljük, rendszeres öntözéssel és az edény átfagyás elleni téli védelmével. Betegségei közül levélfoltosság és levéllyukacsosodás, kártevői közül levéltetvek vagy gyalogormányosok jelenhetnek meg, a problémákat a túl nem nedves termőhely és a kiegyensúlyozott tápanyag-ellátás mérsékli.

Szerző: Kristýna | Revízió: 13.02.2026