Babérmeggy 'Zsófi' (Sofia) Prunus laurocerasus 'Zsófi' (Sofia)

Termék részletes leírása

Babérmeggy 'Zsófi' (Sofia) - a babérmeggy kompakt fajtája. A faj Délkelet-Európából és Kis-Ázsiából származik, ahol lomberdők örökzöld aljnövényzeteként él. A fajtát alacsonyabb és sűrűbb növekedése miatt szelektálták, így főként kisebb kertekben és alacsonyabb élősövényekben érvényesül. Hazai viszonyok között 1,5–2 m magasra és 1–1,5 m szélesre nő. Felálló, sűrűn elágazó cserje, szilárd ágvázzal. Levelei hosszúkás-elliptikusak, 10–14 cm hosszúak, sötétzöldek, feltűnően fényesek és bőrneműek, fonákjuk világosabb. Lombja egész évben a növényen marad, és tömör, átláthatatlan falat alkot. Májustól júniusig kb. 8–12 cm hosszú, felálló fürtökben nyílnak apró fehér virágai. A virágok finoman illatosak, a beporzók szívesen látogatják őket. Virágzás után gömbölyű fekete termések fejlődnek, amelyek fogyasztásra nem alkalmasak. Más babérmeggyekhez hasonlóan a Prunus nemzetségre jellemző anyagokat tartalmaz, ezért kizárólag díszcserjeként használják. A fajtát kompakt termete, az ültetés gyors záródása, valamint az évelő- és cserjekompozíciók egész évben zöld háttereként való alkalmazhatósága miatt becsülik.

Termesztés: A babérmeggy a napos vagy félárnyékos termőhelyet kedveli. A déli tűző nap a fiatal növényeknek túl erős lehet, ezért enyhe árnyékolás ajánlott. Jó vízáteresztő, enyhén savanyú vagy semleges talajt igényel (pH 6–7). A nehéz agyagtalajokat nem kedveli, ott a gyökerek túlnedvesedése fenyeget. Optimális számára a laza vályogtalaj, a vízelvezetés javítására komposzttal vagy homokkal keverve. Edényben perlittel vagy homokkal kevert, jó minőségű kertészeti föld ajánlott. Kedveli a rendszeres öntözést, főként az ültetést követő első években. A talaj legyen nedves, de ne túlnedvesedett. Tavasszal és nyáron havonta egyszer kiegyensúlyozott, örökzöldekhez való folyékony tápoldattal ajánlott trágyázni. Edényes növényeknél a vegetáció alatt enyhén savanyító tápoldat is adható, például rododendronokhoz való, amely támogatja a levelek egészséges zöld színét. Jól tűri a metszést és a formázást, ami sűrű növekedést eredményez. Az enyhe formázás legjobb ideje a tavasz, az utolsó fagyok után. Élősövénynél a vegetáció során is nyírható, hogy megmaradjon a kompakt forma. Szoliter növényeknél legalább 1,5–2 méteres tőtávolság szükséges, hogy a cserjék természetesen kiterebélyesedhessenek. Élősövénybe ültetve sűrű sövényhez 50–70 cm-es tőtávolságot választunk. Többnyire teljesen télállók.

Szerző: Jana | Revízió: 21.2. 2026