Balkáni babérmeggy 'Greentorch' Prunus laurocerasus 'Greentorch'

Termék részletes leírása

Balkáni babérmeggy 'Greentorch' - Délkelet-Európából és Kis-Ázsiából származó örökzöld díszcserje, amelyet sűrű lombjáért és jó metszéstűréséért becsülnek. A 'Greentorch' Európában bejegyzett, licencvédett szelekció, amelyet kompakt „zöld lángként” írnak le keskeny, jól elágazó növekedéssel. Kifejlett korában körülbelül 2–2,5 m magasra és 0,8–1,4 m szélesre nő, így kisebb kertekbe, előkertekbe és keskenyebb élősövényekbe is alkalmas. Levelei bőrszerűek, élénkzöldek és fényesek, általában 8–10 cm hosszúak, a hajtásokon télen is megmaradnak. Áprilisban és májusban apró, krémfehér virágokból álló, felálló virágzatok jelennek meg, amelyek enyhén illatosak és vonzzák a beporzókat. Virágzás után sötét csonthéjas termések alakulhatnak ki, ezek nem fogyaszthatók. A növény mérgező, különösen levelei és magjai tartalmaznak cianogén glikozidokat. A babérmeggy összességében az élősövények kedvelt eleme, sűrű, áthatolhatatlan cserjét nevel.

Termesztés: Napos vagy félárnyékos helyen fejlődik a legjobban, melegebb vidékeken a világosabb árnyékot is elviseli. A biztonságos áttelelés érdekében szélvédett, kedvező mikroklímájú termőhely ajánlott, távol a kiszárító széltől és a kora tavaszi erős napsütéstől. A humuszos, tápanyagban gazdag, jó vízáteresztő, egyenletesen nedves talajt kedveli, a tartós pangó víz növeli a gyökérpusztulás kockázatát, ezért fontos a vízelvezetés. Az ajánlott pH-érték körülbelül 5,5–7,0. Ültetése általában márciustól novemberig történik az időjárástól függően, ültetés után kulcsfontosságú a rendszeres öntözés, örökzöld növényként pedig a téli öntözés is az enyhébb, olvadásos időszakokban. Begyökeresedés után a rövid szárazságot elviseli, a hosszabb aszály azonban a levélszélek száradásában mutatkozhat meg, ezért segít az egész évben fenntartott kéreg- vagy lombkomposzt-mulcs. A tavaszi trágyázás komposzttal vagy örökzöldekhez való lassan oldódó műtrágyával elősegíti a sűrű lombozatot, a túlzott nitrogénadagolás viszont növeli a fagykárosodásra való hajlamot. A metszést jól tűri, élősövényeknél leggyakrabban virágzás után vagy nyár végén végzik. Virágzása általában áprilisra–májusra esik, a sötét termések nyár végén vagy ősszel érnek, és nem fogyaszthatók. Fagytűrését a források leggyakrabban –15 és –23 °C között adják meg, a edzettebb fajtákat ennél alacsonyabb értékkel is jellemezhetik, a fiatal telepítéseknek jót tesz a mulcs. Élősövényhez a fajta növekedésétől függően körülbelül 50–80 cm-es tőtávolság ajánlott. Edényben nagyobb mennyiségű, jó vízelvezetésű közegben nevelhető, rendszeres öntözéssel és az edény átfagyás elleni téli védelmével. A betegségek közül levélfoltosság és levéllyukacsosodás jelentkezhet, a kártevők közül levéltetvek vagy ormányosbogarak, a problémákat a nem túl nedves termőhely és a kiegyensúlyozott tápanyag-ellátás mérsékli.

Szerző: Kristýna | Revízió: 13.02.2026