Bangitalevelű hólyagvessző 'André' Physocarpus opulifolius 'André'

Termék részletes leírása

Bangitalevelű hólyagvessző 'André' - a bangitalevelű hólyagvessző cseh fajtája, amelyet Ing. Michal Andrusiv nemesített Litomyšlben. Az alapfaj Észak-Amerika keleti részéről származik, ahol vízfolyások partján, köves lejtőkön és bozótosokban él. A fajta gyors növekedésű, eleinte felálló, később szélesen szétterülő, lombhullató cserje, amely mintegy 2–2,5 m magasra nő, és hasonló szélességűre terebélyesedik. Fiatal hajtásai vörös színűek, a frissen kihajtó levelek élénkpirosak vagy téglavörösek. Nyáron borvörös, bíbor és bronzos árnyalatokba mennek át, fonákjuk pedig feltűnően zöldebb marad. A három- vagy ötkaréjú levelek mintegy 5–8 cm hosszúak. Májusban és júniusban az előző évi hajtásokon apró, fehér vagy halvány rózsaszínes virágokból álló, lekerekített bogernyők nyílnak, amelyeket a méhek és más beporzó rovarok is keresnek. Virágzás után vörös, felfújt hólyagtermések érnek, amelyek később megbarnulnak, és meghosszabbítják a díszítő időszakot. Az idősebb ágakat hámló kéreg díszíti, amely télen is érdekes látványt nyújt. A 'André' hólyagvessző hangsúlyos szoliterként, szabadon növő sövényekben, cserjecsoportokban és sötét háttérként is alkalmazható fehér, rózsaszín vagy sárga virágú növények mögé. Jól társítható hortenziákkal, jezsámenekkel, somokkal, kasvirágokkal és világos díszfüvekkel.

Termesztés: Átlagos kerti talajban is jól fejlődik, ideális számára a közepesen kötött, jó vízáteresztő, mérsékelten nedves, enyhén savanyú vagy semleges kémhatású talaj, ugyanakkor a gyengébb minőségű talajokat is elviseli. Napos vagy félárnyékos termőhelyen fejlődik a legjobban, itt tömör növekedésű és lombja intenzíven színeződik, de a nyitottabb fekvést is tűri. A trágyázást tavasszal ajánlott elvégezni kiegyensúlyozott díszcserje-trágyával, virágzás után pedig enyhe pótlólagos tápanyagutánpótlás is adható. A metszés fontos a cserje életerejének és formájának megőrzéséhez, virágzás után végezzük, ekkor eltávolíthatók az elöregedett, sérült vagy rossz irányba növő hajtások, szükség esetén erőteljesebb ifjítás is végezhető. Öntözésre főként ültetés után és hosszabb száraz időszakokban van szükség, az idősebb cserjék viszonylag jól tűrik az átmeneti szárazságot. Több növény ültetésekor mintegy 120–150 cm-es tőtávolság ajánlott, hogy a cserjéknek elegendő helyük legyen a fejlődéshez és jól szellőzzenek.

Szerző: Jana | Revízió: 29.07. 2026