Bíbor erdei guáva Psidium eugeniaefolia

Termék részletes leírása

Bíbor erdei guáva - ritkább, Brazíliából származó örökzöld trópusi cserje vagy kisebb fa. Természetes körülmények között 3–6 méter magasra nő, konténerben azonban könnyen tartható 2 méteresnél nem magasabb, kompakt cserjeként. Rendkívül dekoratív, keskeny és fényes levelei az eukaliptusz vagy a mirtusz levelére emlékeztetnek. Nem fagytűrő, bár a Psidium nemzetség ellenállóbb képviselői közé tartozik – a kifejlett növények elviselik a rövid ideig tartó -3 °C-os lehűlést, a biztonságos termesztéshez azonban 10 °C feletti teleltetést igényel. Fő esztétikai és gyakorlati értékét gyümölcsei adják, amelyek a mirtuszfélék családjának legízletesebbjei közé tartoznak. Tavasszal finom fehér virágokat hoz feltűnő porzókkal. Termése megnyúlt bogyó, amely érés közben zöldből pirosba, majd sötétlilába, végül feketébe vált. Húsa nagyon lédús, édes, üdítő, cseresznyére vagy szilvára emlékeztető mellékízzel. A növény önbeporzó, így ideális jelölt télikerti és beltéri termesztésre. A közönséges guávától eltérően finomabb habitusú, tisztán díszítőnövényként is nagyon elegáns hatást kelt.

Termesztés: Teljesen napos vagy enyhén félárnyékos termőhelyet igényel, az erős széltől való védelem kívánatos a lombozat épségének megőrzéséhez és a virágzás elősegítéséhez. Ideális talaja a mély, humuszos, nagyon jó vízáteresztő, enyhén savanyú kémhatású homokos vályog, amely képes egyenletes nedvességet tartani pangó víz kockázata nélkül. Az öntözés a teljes vegetációs időszakban legyen rendszeres és bőséges, hogy a közeg egyenletesen nedves maradjon, a téli hónapokban viszont az öntözés jelentősen csökken a környezeti hőmérséklettől és a növény mérsékelt aktivitásától függően. A trágyázás kora tavasztól nyár végéig háromhetente történik kiegyensúlyozott, mikroelemeket tartalmazó folyékony tápoldattal, amely elősegíti az egészséges növekedést és a gyümölcsök fejlődését. A metszés kora tavasszal, rügyfakadás előtt ajánlott, célja a korona ritkítása, a gyenge hajtások eltávolítása és a kompakt habitus megtartása, amit a növény nagyon jól tűr. Több példány ültetésekor, amely tavasztól őszig végezhető, 3–4 méteres tőtávolság ajánlott, hogy a korona kellően kifejlődhessen. Mivel a növény nem fagytűrő, és a fagypont alá csökkenő hőmérséklet károsítja, hazai viszonyok között konténeres termesztés szükséges, teleltetése világos, védett helyen történjen legalább 10–15 °C-on.

 Szerző: Lucie | Revízió: 12.3. 2026