Birsalma 'Lescovac' Cydonia oblonga 'Lescovac'

Termék részletes leírása

Birsalma 'Lescovac' - hagyományos, Szerbiából származó balkáni fajta, amelyet régóta igen magas terméshozama és nagy gyümölcsei miatt termesztenek. A fa általában 4–6 m magasra és 4–5 m szélesre nő, terebélyes, szabálytalanul gömb alakú koronával. Levelei széles tojásdadok, sötétzöldek, fonákjukon finoman molyhosak, ősszel megsárgulnak. Májusban virágzik, virágai nagyok, fehérek vagy halvány rózsaszínűek, magányosak, jól láthatók és vonzók a beporzó rovarok számára. Termései igen nagyok, gyakran körte alakúak vagy szabálytalanul gömbölyűek, vastag sárga héjjal és jellegzetes, fűszeres illattal. Húsuk kemény, fanyar, gazdag pektinben, C-vitaminban, káliumban és más ásványi anyagokban. A terméseket főként zselé, lekvár, íz, birssajt és párlat készítésére használják, hőkezelés hatására lágyabb ízt és rózsaszínes árnyalatot kapnak. A fajta részben önbeporzó, egy másik birs vagy körtefa a közelben általában növeli a terméskötést és a gyümölcsök méretét. A fa nem mérgező, és nem fejleszt töviseket.

A birsalma lombhullató fa vagy terebélyes, bokros habitusú növény, amely 3–6 m, kivételesen akár 8 m magasra nő. Sűrű, kerekded koronája csavarodott ágakból áll, fiatal hajtásait és leveleit bársonyos szőrzet borítja. Levelei szórt állásúak, tojásdadok vagy elliptikusak, 4–10 cm hosszúak, fonákjuk molyhos, tavasszal védő szőrzet fedi őket. Virágai májustól júniusig nyílnak, magányosak, fehérek vagy halvány rózsaszínűek, 4–5 cm átmérőjűek, tavasszal igen dekoratívak. Termései – a birsek – gömb vagy körte alakú, 7–15 cm-es almatermések, eleinte molyhosak és sárgászöldek, éréskor aranysárgák, illatosak és nagyon kemények. Nyersen fanyarok, de hőkezelés során, lekvárként, befőttként vagy sütve, rendkívül aromássá válnak.

Termesztés: A Birsalma 'Lescovac' meleg, napos és védett termőhelyet igényel, különösen a déli és délnyugati fekvés alkalmas. Legjobban a mély rétegű, humuszos, kellően nedves, de jó vízáteresztő, enyhén savanyú vagy semleges, kb. 6,0–7,0 pH-jú talajban fejlődik, a kötött és tartósan vizes talaj nem megfelelő. Ültetése tavasszal vagy ősszel történik, a fák között 4–5 m tőtávolság ajánlott. Az öntözés főként az ültetést követő első években és aszályos időszakokban fontos, a vízhiány kisebb termésekben mutatkozik meg. Mértékletes trágyázás javasolt tavasszal, szerves anyaggal vagy lassan oldódó műtrágyával. A metszés a fiatal fák alakítására, később pedig kora tavaszi egészségügyi beavatkozásokra korlátozódik. Fagytűrése kb. –25 °C-ig terjed, a virágok érzékenyek lehetnek a késő tavaszi fagyokra. A fajta fogékonyabb lehet a tűzelhalásra, ezért érdemes jól szellőző termőhelyre ültetni, és egészségi állapotát rendszeresen ellenőrizni.

Szerző: Lucie Š. | Revízió: 5.2.2026