Bókoló sárma Ornithogalum nutans

Termék részletes leírása

Bókoló sárma - évelő hagymás növény a spárgafélék családjából, amelyet C. Linné írt le 1753-ban. Délkelet-Európából és Délnyugat-Ázsiából származik, beleértve a Balkánt és Törökországot, Közép-Európában pedig helyenként a kerteken kívül is megmarad. Egy hagymából keskeny, szíj alakú, világosabb középsávos levelek nőnek, kora tavasszal pedig szilárd virágszárak hordozzák a 6–15 virágból álló, egyoldalú, laza fürtöt. A virágok 3–4 cm szélesek, harang alakúan bókolók, belül fehérek, kívül feltűnően zöld csíkosak, melegebb napokon finoman illatosak. A növény általában 20–40 cm magasra nő, virágzáskor enyhén ezüstös hatást kelt. Gyepbe honosításra, cserjék alá és tavaszi ágyásokba egyaránt alkalmas, ahol a hajtásnak induló évelők között finom, mégis jól kivehető ritmust teremt. Jól társítható csillagvirágokkal, gyöngyikékkel, hunyorokkal, korai nárciszokkal vagy díszhagymákkal, amelyek a levelek visszahúzódása után átveszik a szerepét. Virága vágásra is alkalmas, a vázában néhány napig eltart, és a lazább, „vadvirágos” csokrokban is szépen mutat. Virágait méhek és más beporzók látogatják, a vadrágásnak ellenállóbb, mint sok más tavaszi hagymás növény. A növény nem ehető, szívglikozidokat tartalmaz, lenyelve panaszokat okozhat, nedve az érzékeny bőrt irritálhatja. Természetközeli kertekben számolni kell azzal, hogy kedvező körülmények között fiókhagymákkal terjed.

Termesztés: Napos vagy félárnyékos helyen fejlődik a legjobban, lombhullató fák alatt intenzív gondozás nélkül is rendszeresen virágzik. Humuszos, jó vízelvezetésű talajt igényel, a tűrt pH enyhén savanyútól enyhén lúgosig terjed, az erősen savanyú talaj nem kedvez neki. A hagymákat leggyakrabban szeptembertől novemberig ültetjük 8–10 cm mélyre, 10–12 cm-es távolságra, összefüggő hatáshoz négyzetméterenként mintegy 60–80 db-ot. Általában áprilisban és májusban virágzik, elvirágzás után a levelei visszahúzódnak, ilyenkor az öntözést csökkenteni kell, hogy a hagyma biztonságosan beérjen. Trágyázásra elegendő a komposzt vagy kora tavasszal kevés hagymás növényeknek való trágya, a tavaszi lombkomposzt-mulcs is előnyös. A beérett hagymák jó vízelvezetésű talajban nagyjából -23 °C-ig fagytűrők, edényben érzékenyebbek, ott beválik a cserép téli szigetelése és szélvédett elhelyezése. Az ültetést követő első évben vékony mulcsréteg segít, főként nyílt, hőingadozásnak kitett helyeken. A leggyakoribb probléma a hagymák rothadása túlöntözött talajban, ritkán a csigák rágják meg a fiatal leveleket. Szaporítása a fiókhagymák nyugalmi időszakban történő leválasztásával, illetve magvetéssel lehetséges, a magoncok később virágoznak.

 Szerző: Nikol | Revízió: 3.2. 2026