Borókalevelű pázsitszegfű Armeria juniperifolia

Termék részletes leírása

Borókalevelű pázsitszegfű - alacsony és rendkívül bájos díszévelő. Tömör, párnaszerűen gyepes tőrózsái, gazdag virágzása és nagy ellenálló képessége miatt kedvelt. A klasszikus sziklakerti növények közé tartozik. Napos, szárazabb termőhelyekre való, ahol sűrű, egyenletes állományt alkot. Nagyon alacsony, sűrűn gyepes évelő, általában csak 5–10 cm magas. Lassan terjed szélességben, és tömör párnákat képez. Levelei keskenyek, fűszerűek, élénkzöldek, és sűrű, talajközeli tőrózsákba rendeződnek. Lombozata örökzöld, egész évben díszít. Virágai tavasszal nyílnak, leggyakrabban májustól júniusig. Gömb alakú, fejecskeszerű virágzatai rövid, erős, körülbelül 10–15 cm magas száron állnak. A virágok színe általában rózsaszín vagy rózsaszínes-lila, az adott formától függően mélyebb árnyalatú is lehet. Virágzása nagyon bőséges, teljes virágzáskor a növényt mintha sűrűn behintenék apró virággömbök. Virágai vonzzák a méheket és más beporzó rovarokat. Teljesen fagytűrő, a szárazságot és a szelet is nagyon jól bírja. Sziklakertekben, kavicságyásokban, száraz kőfalakon, lejtőkön, kövek között és alacsony ágyásszegélyként is jól mutat. Szépen társítható kőtörőfüvekkel, ternyékkel, homokhúrokkal, varjúhájakkal és más szárazságkedvelő sziklakerti növényekkel.

Termesztés: Teljes napon fejlődik a legjobban, itt neveli a legtömörebb párnákat, és itt virágzik a legbőségesebben. Könnyű, nagyon jó vízáteresztő, inkább sovány talajt igényel. Ideális a homokos vagy kavicsos talaj, semleges vagy enyhén lúgos kémhatással (pH 6,5–8,0). A kötött, vizenyős és a humuszban gazdag talajokat nem tűri. A kavicsmulcs nagyon előnyös, főként télen. Az öntözés legyen minimális. A növény kifejezetten szárazságkedvelő, csak ültetés után vagy tartós, rendkívüli aszály idején kell öntözni. A túlöntözés a kudarc leggyakoribb oka. Trágyázásra nincs szükség, mert a túltrágyázás a párnák fellazulásához és gyengébb virágzáshoz vezet. Jól fagytűrő, általában –20 és –23 °C között is kibírja, ha télen száraz a termőhelye. Hazai viszonyok között elsősorban magasabban fekvő, jó vízelvezetésű helyeken megbízható. A betegségekkel és kártevőkkel szemben ellenálló. Metszést nem igényel. Elvirágzás után az elnyílt virágszárak eltávolíthatók, hogy a párnák tömörek és rendezettek maradjanak. Tőosztással szaporítható, legjobb tavasszal vagy nyár végén. Lassan nő, de hosszú távon stabil.

Szerző: Kamila | Revízió: 8. 1. 2026