Borsmenta 'Swiss' Mentha x piperita 'Swiss'

Termék részletes leírása

Borsmenta 'Swiss' - a borsmenta fajtája, vagyis a Mentha aquatica és a Mentha spicata steril hibridje. A kereskedelemben olykor „Swiss mint” vagy Mentha spicata 'Swiss' néven is szerepel, közös jellemzője a tiszta mentolos aroma rágógumiszerű mentás árnyalattal. A növény kúszó rizómát és felálló, négyélű szárakat fejleszt, jó körülmények között nagyjából 60–75 cm magasra nő, szélessége pedig 60 cm körül alakul. Levelei átellenesek, keskeny tojásdadok vagy lándzsásak, fogazott szélűek, érintésre erősen illatoznak. Júliustól szeptemberig sűrű, csúcsi füzérekben apró, csöves, lila vagy halvány rózsaszín virágok nyílnak, amelyeket a méhek kedvelnek. A szedett leveleket teákhoz, szörpökhöz, likőrökhöz, csokoládés desszertekhez és gyümölcsök ízesítésére használják. A szárított levelek aromájukat jobban megőrzik, ha árnyékban, gyorsan szárítják őket. A borsmentát kultúrnövényként Európában legalább a 17. század vége óta termesztik, főként magas illóolaj-tartalma miatt, a svájci fajta pedig kifejezett íze révén az élelmiszeriparban is teret nyert. A fűszerkertben a pihenőhelyek mellett illatos háttérként hat, társításban jól illik a citromfűhöz, a szurokfűhöz és az ürömhöz, emellett haszonkerti ágyásokba is való, ahol illata a telepítés változatosságát növeli.

Termesztés:  Teljes napon és félárnyékban egyaránt fejlődik, melegebb mikroklímában, jó légmozgás mellett és szélvédett helyen, amely mérsékli a levelek kiszáradását és a betegségek nyomását. Legjobban humuszos, tápanyagban gazdag, tartósan enyhén nedves, de nem túlnedvesedő talajban nő, nehéz agyagtalajban beválik a komposzt és durvább adalék bekeverése a vízelvezetés érdekében, edényben fontos a vízelvezető réteg. Tájékoztató jelleggel a 6,0–7,5 pH felel meg neki. Az öntözés legyen rendszeres, cserepes nevelésnél gyakoribb, mert a földlabda gyorsabban kiszárad, a tartós szárazság csökkenti az aromát, és növeli a mentarozsda és a takácsatkák előfordulását, ezért szárazságtűrése inkább alacsony vagy közepes. A trágyázás tavaszi komposztadagolásra és szükség esetén a szezon közbeni mérsékelt tápanyag-utánpótlásra épül, edényben gyengébb, de rendszeres adagolással. Az állományt a fő betakarítás vagy a virágzás utáni visszavágással tartják karban, ami elősegíti a besűrűsödést és a finomabb hajtásnövekedést, az idősebb tövet 3–4 év után gyakran tőosztással megújítják. A komposztmulcs stabilizálja a nedvességet és visszaszorítja a gyomokat. Az ültetés márciustól októberig végezhető, a legtöbb menta júliustól szeptemberig virágzik, a lombot májustól szeptemberig folyamatosan szedik, és virágzás előtt a legillatosabb. A beérett növény fagytűrése fajtól és termőhelytől függően nagyjából -20 és -30 °C között mozog, edényben a földlabda átfagyása jelent kockázatot, ezért ajánlott a cserép szigetelése és védett hely választása. Kezdők számára praktikus a rizómák terjedését gyökérzárral vagy edényes neveléssel korlátozni. Az ajánlott tőtávolság alacsonyabb típusoknál nagyjából 30–40 cm, erőteljesebbeknél 40–50 cm, ami kb. 4–9 növénynek felel meg négyzetméterenként. A gyakori problémák közé tartozik a mentarozsda, a lisztharmat és a levélfoltosságok, a kártevők közül a levéltetű, a tripsz és a takácsatka, főként szárazságban és túl sűrű állományban.

Szerző: Kristýna | Revízió: 19.02. 2026