Bortermő szőlő 'Kékfrankos' Vitis vinifera 'Frankovka'

Termék részletes leírása

Kékfrankos szőlő - vörös borszőlő fajta, amely Ausztriából származik. A bogyók inkább közepes méretűek, kerekek, sötétkékek vagy kékfeketék, keményebb héjjal és lédús belsővel. A fürtök közepesen vagy nagyméretűek, lazábban rendezettek. Az ebből a fajtából készült borok ízvilágát a fűszeres, gyümölcsös karakter jellemzi, cseresznye, szilva vagy szeder tónusokkal, markánsabb savassággal és magasabb tannin tartalommal, érlelés során bársonyos textúra és komplex gyümölcsös vagy fűszeres árnyalat fejlődhet ki. A szőlő érése viszonylag későn kezdődik, ideális körülmények között október második felétől várhatjuk a szüretet. Ez a fajta elsősorban vörösborok készítésére alkalmas, száraz vörösborokhoz ajánlott, asztali fogyasztásra kevésbé használatos. Jó fagytűrő képességgel rendelkezik, azonban érzékenyebb a peronoszpórára, ezért megelőző védekezést javaslunk.

Termesztés: A szőlő a legjobban napos, meleg és védett helyen fejlődik, ideális esetben déli fal vagy lejtő mellett, ahol elegendő fény és meleg áll rendelkezésre a fürtök éréséhez. A talaj legyen áteresztő, agyaghomokos vagy agyagos, elegendő tápanyaggal és semleges vagy enyhén lúgos kémhatású. A nehéz és tartósan vizes talajt a szőlő nem tűri. Ültetés előtt javasolt a talajt komposzttal vagy jól lebomlott trágyával dúsítani. Az öntözés főként az ültetés utáni első években és szárazság idején fontos, később a szőlő megelégszik a természetes csapadékkal. Tavasszal komposzttal vagy magasabb kálium- és foszfortartalmú műtrágyával kell trágyázni a termékenység és a fa érésének támogatása érdekében. Július végén Cererittel trágyázzuk. Évente metszés szükséges, amelyet kora tavasszal végeznek – eltávolítják a gyenge és felesleges hajtásokat, csak azokat a rügyeket hagyják, amelyekből a szőlőnek teremnie kell. A megfelelő metszéssel fenntartjuk a tőke vitalitását és a termés minőségét. A fiatal növényeket javasoljuk fagytól védeni.

A konténeres növények tavasszal vagy ősszel ültethetők, a szabadgyökerűek tavasszal vagy ősszel a levelek lehullása után. A növényt ültetéskor néhány centiméterrel mélyebbre kell helyezni, mint ahogyan a faiskolában nőtt, és ültetés után alaposan be kell öntözni.

Szerző: Lucie | Felülvizsgálat: 2025.11.06.