Citrommenta Mentha x piperita v. citrata

Termék részletes leírása

Citrommenta - a citrusillatú menták csoportjába tartozik, amelyeket a kertészeti gyakorlatban gyakran Mentha × piperita f. citrata vagy „eau de Cologne mint” néven említenek. Illóolaja finoman citrusos, virágos tónusa miatt értékes, a bergamottra és a klasszikus kölnivízre emlékeztet. Évelő, rizómás növény, négyszögletes szárakkal és átellenes állású, ovális, fogazott szélű levelekkel, szárai olykor bíborosan futtatottak. Nyár végén apró, halványlila virágokból álló sűrű füzéreket hoz, amelyek vonzzák a beporzókat. A konyhában levelei italokban, szörpökben, gyümölcsös és túrós desszertekben, valamint sült gyümölcsök friss kiegészítőjeként használhatók. Íze általában lágyabb a közönséges borsmentáénál, ezért ott is jól beválik, ahol a mentol túl erős volna. Illatát az illóolaj magasabb linalool- és linalil-acetát-tartalmával hozzák összefüggésbe, ez magyarázza a „kölnis” hatást. A leveleket legjobb délelőtt, a harmat felszáradása után szedni, és árnyékban, gyorsan szárítani, hogy zöldek maradjanak. A fűszerkertben citromfűvel, citromfűvel rokon citromnáddal és levendulával társítható, ehető kertekben a szamócát és a ribizlit egészíti ki.

Termesztés:  Napos vagy félárnyékos helyen fejlődik jól, melegebb mikroklímában, jól szellőző, szélvédett termőhelyen, ahol a levelek kevésbé száradnak ki és kisebb a betegségek nyomása. Legjobban humuszos, tápanyagban gazdag, tartósan enyhén nedves, de nem pangóvizes talajban nő, kötött agyagtalajba érdemes komposztot és durvább, a víz elvezetését segítő anyagot keverni, cserépben fontos a vízelvezető réteg. Tájékoztató jelleggel a 6,0–7,5 pH-jú talaj felel meg neki. Az öntözés legyen rendszeres, cserépben gyakoribb, mert a földlabda gyorsabban kiszárad, a tartós szárazság csökkenti az aromát és növeli a mentarozsda és a takácsatkák előfordulását, ezért szárazságtűrése inkább gyenge vagy közepes. A trágyázás alapja a tavaszi komposzt, szükség esetén a szezonban mérsékelt tápanyag-utánpótlással, konténerben gyengébb, de rendszeres adagolással. Az állomány a fő betakarítás vagy az elvirágzás utáni visszavágással tartható karban, ez elősegíti a besűrűsödést és a finomabb hajtásnövekedést, az idősebb tövet 3–4 év után gyakran tőosztással fiatalítják meg. A komposztmulcs stabilizálja a nedvességet és visszaszorítja a gyomokat. Ültetése márciustól októberig lehetséges, a legtöbb menta júliustól szeptemberig virágzik, a leveleket folyamatosan, májustól szeptemberig szedjük, virágzás előtt a legillatosabbak. A beérett növény fagytűrése fajtól és termőhelytől függően nagyjából -20 és -30 °C között mozog, cserépben a földlabda átfagyása jelent kockázatot, ezért a cserép szigetelése és védett hely ajánlott. Kezdőknek célszerű a rizómák terjedését gyökérzárral vagy edényes termesztéssel korlátozni. Az ajánlott tőtávolság az alacsonyabb típusoknál kb. 30–40 cm, az erőteljesebbeknél 40–50 cm, ami négyzetméterenként mintegy 4–9 növénynek felel meg. Gyakori problémák a mentarozsda, a lisztharmat és a levélfoltosságok, a kártevők közül a levéltetű, a tripsz és a takácsatka, különösen szárazságban és túl sűrű állományban.

Szerző: Kristýna | Revízió: 19.02. 2026