Cooper-délvirág Lido 'Yellow with Eye' Delosperma cooperi Lido 'Yellow with Eye'

Termék részletes leírása

Cooper-délvirág Lido 'Yellow with Eye' - rendkívül vonzó, látványos és bőven virágzó pozsgás évelő, amely sűrű, alacsony szőnyeget képez, és ragyogó nyári energiát visz a kertekbe. A Lido sorozat e fajtája kompakt, szétterülő bokrokban nő, kifejlett állapotban (a virágokkal együtt) mintegy 20 cm magas és körülbelül 25 cm széles. Jellemzők rá a húsos, hengeres, világoszöld levelek, amelyek hatékonyan raktározzák a vizet, így a növény gond nélkül átvészeli a szélsőséges nyári aszályt is. Kúszó, talajtakaró jellege és csekély igényei miatt kiváló választás sziklakerti ágyásokba, száraz rézsűkre, kerti kőfalak réseibe, zöldtetőkre, valamint napos teraszokon kővályúkba és edényekbe. Legfőbb dísze a ragyogó sárga, százszorszépre emlékeztető, feltűnő sárgásfehér közepű virágok sokasága, amelyek hihetetlen mennyiségben jelennek meg májustól szeptemberig. A 2–3 cm átmérőjű virágok selymes fényűek, a tűző napon szinte világítanak. A délvirágok különleges tulajdonsága, hogy virágaik csak napos időben nyílnak ki teljesen, borús időben és estefelé bezárulnak. A virágzat bőséges nektárforrás a méhek és a lepkék számára. Remekül társítható más színű fajtákkal, alacsony varjúhájakkal, kövirózsákkal vagy díszkövekkel. A dél-afrikai pozsgások jellegzetes képviselőjeként a forró éghajlathoz alkalmazkodott, kiválóan tűri a szárazságot, és megfelelően megválasztott termőhelyen megbízhatóan télálló.

Termesztés: Teljes napon, szélvédett helyen és meleg mikroklímában, kő mellett vagy déli lejtőn fejlődik a legjobban, ahol az állomány eső után gyorsan felszárad. Legszívesebben sovány, homokos vagy kavicsos, kiváló vízelvezetésű talajban nő, nehéz agyagtalajon a megemelt ültetési hely és a drénréteg válik be. Az ideális pH nagyjából 6,0–7,5. Begyökeresedés után az öntözés csak tartós szárazság idején kiegészítő jellegű, a túlöntözés a gyökerek és a gyökérnyak rothadásához vezet. A trágyázás mérsékelt, általában elegendő tavasszal kis adag lassan oldódó sziklakerti trágya, a túlzott nitrogén rontja a szövetek beérését. Metszésre nincs szükség, tavasszal általában eltávolítják a fagyott és elszáradt hajtásvégeket, hogy a párna újra besűrűsödjön. A finom kavicsos mulcs csökkenti a levelek szennyeződését és elősegíti a gyökérnyak körüli felszáradást, szerves mulcsot csak korlátozottan használnak. A konténeres növények ültetése leggyakrabban márciustól novemberig történik, hűvösebb fekvésben a tavasz ajánlott. A beérett növények fagytűrése száraz, jó vízáteresztő talajban nagyjából -22 °C körüli, érzékenyebb a fagy és a téli nedvesség együttes hatására, ezért néha ideiglenes takarást alkalmaznak a tartós eső ellen. Az állomány gyors záródásához 20–25 cm-es tőtávolság ajánlott. Edényben kaktuszokhoz és pozsgásokhoz való ásványi közeg, drénréteg és védett helyen, mérsékelt öntözés mellett történő teleltetés javasolt. Kezdők számára megbízható szabály, hogy a föld inkább köves legyen, mint humuszos, és két öntözés között alaposan száradjon ki. A kártevők közül levéltetvek és pajzstetvek jelenhetnek meg, nem megfelelő nedvesség esetén főként rothadások és levélfoltosságok, a növény jól tűri a szárazságot, de a tartósan nedves közeget nem viseli el.

Szerző: Lucie | Revízió: 23.6. 2026