Crantz-pimpó 'Goldrausch' Potentilla crantzii 'Goldrausch'

Termék részletes leírása

Crantz-pimpó 'Goldrausch' - alacsony, párnásan terjedő pimpó a rózsafélék családjából. Európa hegyvidéki populációiból származik, ahol napos gerinceken, törmeléklejtőkön és a kövek közötti sekély repedésekben nő, gyors vízelvezetésű, gyakran gyengén meszes alapkőzeten. A kertben ezért ott hat természetesen, ahol érződik a kő és a kavics jelenléte, és ahol az esővíz nem áll meg. A 'Goldrausch' fajta Hermann Müssel és Hans Simon német kertészek szelekciója, amelyet a kultúrában a déli Alpokban fekvő Monte Baldo vidékéről származó gyűjtésként írnak le. Sűrű tövet nevel tenyeresen osztott levelekkel, amelyek finoman szőrösek, és enyhe teleken részben zöldek maradnak. Lassan nő, a tő rendezett körvonalát megtartja, így kisebb sziklakertekbe, utak szegélyére vagy kőlapok közötti részletekbe is alkalmas. Kifejlett állapotban körülbelül 10–15 cm magas és nagyjából 15–25 cm széles. Áprilistól júniusig a levelek fölött aranysárga, ötszirmú virágok jelennek meg, kedvező nyári időjárás esetén augusztusban rövidebb utóvirágzás is következhet. Virágait méhek és apró beporzó rovarok látogatják, így a száraz ágyások is élettel telnek meg. Kompozícióban jól illik ternyékhez, kakukkfűhöz, alacsony varjúhájakhoz, szegfűekhez, csenkeszekhez vagy tőrózsás sziklakerti növényekhez, ahol a finom zöld lomb a kő markánsabb szerkezetével váltakozik. A közönséges cserjés pimpóhoz képest ez az évelő jóval alacsonyabb marad, és nem növi be a szomszédos növényeket.

Termesztés: Teljes napon, nyílt termőhelyen fejlődik a legjobban, ahol a levelek eső után gyorsan felszáradnak. A jó vízáteresztő, inkább soványabb, ásványi összetevőket tartalmazó talajt kedveli, jellemzően kavicsos keveréket vagy köves ágyást. Jól reagál a mészadagolásra és a körülbelül 6,5–8,0 pH-értékre, tisztán tőzeges és tartósan vizes talajban télen rothadhat. Előnyös enyhe lejtőn, magaságyásban vagy kővályúban nevelni, ahol a vízelvezetés jobban szabályozható. Az öntözés főként ültetés után és hosszan tartó szárazság idején fontos, később a növény a szárazságot jobban tűri, mint a túlöntözést. A trágyázás általában egy enyhe tavaszi adagra korlátozódik, a túl tápanyagdús talaj lazább növekedést okoz, és rövidíti a tő élettartamát. Elvirágzás után a virágszárak levághatók a rendezettebb megjelenés és a további virágzás ösztönzése érdekében, a levélrózsa metszés nélkül marad. Hazai viszonyok között jó vízelvezetés mellett nagyjából -28 °C-ig fagytűrő, a gondot inkább a téli nedvesség okozza, mint az alacsony hőmérséklet. Ültetése márciustól októberig fagymentes talajba végezhető, legjobb tavasszal vagy kora ősszel. A növényeket körülbelül 25 cm-es távolságra ültetjük, tájékoztatásul 16–20 db/m². Betegségek és kártevők csak ritkán jelentkeznek, a fő kockázat az első szezonokban a gyomok általi benövés, ezért beválik az apró kavicsból készült ásványi mulcs.

Szerző: Nikol | Revízió: 8.1. 2026