Csarab 'Myrtha' Calluna vulgaris 'Myrtha'

Termék részletes leírása

Calluna vulgaris 'Myrtha' – egy díszes, búpvirágú kultivár, amely magasabb, felfelé törekvő és bujárosabb növekedéssel rendelkezik. A Calluna vulgaris eredeti faját Európa savanyú ragaszkövei, tőzeges területei, homokos talajai és világos erdői jellemzik, ahol szegényebb, jól vízáteresztő talajokon alacsony, örökzöld állományokat alkot. A 'Myrtha' körülbelül 50–55 cm magasra nő, szélessége a környezettől és a metszéstől függően általában 35–45 cm között mozog. Hajtásai felfelé törővel, finoman ágazottak és sűrűn leveltek. Tűszűrö levélzete tavasszal világoszöld, a szezon során besötül, télen pedig barnás árnyalatot kap. Augusztustól novemberig, kedvező időben decemberig apró búpvirágokat hoz vékony fürtökben. Kezdetben fehéresnek tűnnek, később pedig halvány rózsaszínbe fordulnak. A búpvirágok nem nyílnak teljesen ki, ezért az esős időszakban és a hideg éjszakákon is dekoratívak maradnak. A kultivár kiválóan alkalmas sziklakertekbe, dézsákba, csoportos ültetésbe, cserjésedésekbe és síremlékezetekbe, ahol tiszta és áttekinthető megjelenést kölcsönöz. Magasabb habitusa révén jó központot képez az alacsonyabb cserjék és a zsúzsúművek között. Szépen kiegészíti a fehér és purpurszín búpvirágú kultivárokat, az Erika-fajokat, a likingokat, a kékvirágokat, a sásokat, a zsúzsúműveket, a törpe tűnyelemi növényeket, valamint a sötétebb vagy ezüstös levelű dísznövényeket.

Gondozás: Teljes napfényt vagy könnyű félárnyékot javasoljuk. A napfény támogatja a sűrű növekedést, a hajtások szilárd beérlelését, valamint a virágok vagy bimbók intenzívebb színezódését. Félárnyékban a növények lazabb növekedésűek, kevésbé virágoznak, és idővel ritkulhatnak. A talajnak könnyűnek, savanyúinak, jó vízáteresztő képességűnek, humuszosnak vagy homokosnak, egyenletesen mérsékelten nyirkosnak kell lennie, mészmentesnek és hosszú távú pangó víztől mentesnek. A megfelelő pH-érték körülbelül 4,0–5,5. A szokványos kerti földhöz keverjünk savanyú cserjeföldet, tőregetős földet, homokot és finom fenyőkéreget. A nehéz agyagtalaj lazítást és vízelvezetést igényel, a meszes talaj pedig klorózishoz és gyenge növekedéshez vezet. A konténeres növényeket márciustól októberig ültetik. Az őszi ültetésnél fontos az öntözés a talaj befagyásáig. A gyökérlabdát ültetés előtt alaposan nedvesítsük, a növényeket pedig ugyanolyan mélyre ültessük, ahogy a konténerben voltak. A folyamatos szegélyhez m²-re 7–9 növényt használjunk, cserépben a diameter és a kívánt sűrűség függvényében. A fenyőkéreg, tűlevelek vagy vízhulladék mulcsja segít megőrizni a savas környezetet, korlátozza a párolgást és védi a sekély gyökérrendszert. A tápanyag-utánpótlással szűkösen kell kezelni, kizárólag mészmentes, savanyú növényekhez való műtrágyával. Tél után vagy kora tavasszal a cserjéket óvatosan vágjuk vissza a levirágzott rész alatt, soha ne vágjunk mélyen a régi, pucér fából. A beért növények fagytűrőssége körülbelül −20 és −25 °C között mozog. Cserepekben a gyökérlabda érzékenyebb a befagyásra és a téli kiszáradásra, ezért fontos a vízelvezetés, a szélvédelem és a nedvesség ellenőrzése télen is.

Bővebben: Útmutató a hanga termesztéséhez

Szerző: Krisztina | Revízió: 2026.06.25