Cserjés üröm 'Powis Castle' Artemisia arborescens 'Powis Castle'

Termék részletes leírása

Cserjés üröm 'Powis Castle' - ezüstös, aromás félcserje, illetve elfásodó évelő finoman szeldelt lombbal. Nagy-Britanniában keletkezett, nevét a walesi Powis Castle kertjéről kapta. Botanikailag gyakran kerti hibridnek tekintik, amelyben az Artemisia arborescens és az Artemisia absinthium faj is részt vesz, ennek felel meg ezüstös lombja, erős illata és cserjés növekedése. Sűrű, szétterülő vagy párnaszerű habitusa körülbelül 60–80 cm magas és 90–110 cm széles. Levelei mélyen szeldeltek, bársonyosan molyhosak, ezüstszürkék vagy kékesezüstösek, érintésre erősen illatosak. Finom textúrájuk lágy, mégis nagyon hangsúlyos hatást kelt, és a szezon nagy részében a növény fő díszét adja. Nyáron apró sárga fészekvirágzatok jelenhetnek meg, ezek díszértéke csekély, ezért gyakran eltávolítják őket, hogy a növény megőrizze tömör lombformáját. A félcserje jól érvényesül kavicságyásokban, mediterrán hangulatú kertrészekben, teraszok mellett, edényekben, utak napos szegélyén és évelők közötti világos összekötő elemként is. Szépen harmonizál a levendulákkal, zsályákkal, sudárzsályákkal, rozmaringokkal, rózsákkal, tisztesfüvekkel, varjúhájakkal, csenkeszekkel, kasvirágokkal és sötét tűlevelűekkel. Az aromás ürmöket hagyományosan illóolaj- és keserűanyag-tartalmukkal hozzák összefüggésbe, ezt a fajtát azonban elsősorban díszlevelű növényként használják.

Termesztés: A hazai kertekben a lehető legnaposabb, meleg és jó vízelvezetésű termőhelyet igényli. Legjobban könnyebb, homokos-agyagos vagy köves, közepesen tápdús, inkább száraz talajban fejlődik, amelynek pH-ja körülbelül 6,5–8,0. Elviseli a meszesebb altalajt, a hőséget és begyökeresedés után a rövid ideig tartó szárazságot, a kötött, nedves agyagot, a téli túlnedvesedést és az árnyékos helyet viszont nem tűri. Ültetésére áprilistól júniusig, valamint szeptembertől október elejéig a legalkalmasabb az idő. Ágyásokba 3–5 db/m², szegélybe 50–70 cm-es tőtávolsággal ültetjük, szoliterként körülbelül 1 m-es helyet hagyunk körülötte. Ültetés után a begyökeresedésig fontos az öntözés, később csak hosszabb aszály idején öntözzük. A trágyázás legyen mértékletes, a nitrogénfelesleg puha hajtásokat nevel és rontja a telelést. A tavaszi metszést az erős fagyok elmúltával végezzük, ekkor a fagykárt szenvedett és szétnyílt hajtásokat a szilárd részig visszavágjuk. Az idős fába történő túl mély visszavágás után rosszul hajthat ki, ezért formáját rendszeres, enyhébb visszametszéssel tartjuk meg. Fagytűrése a téli szárazságtól és a hajtások beérésétől függően változó, általában körülbelül −12 °C és −18 °C között mozog, száraz, védett helyen nagyobb is lehet. Hidegebb fekvésben jót tesz neki a téli fenyőgallyas takarás és a gyökerek mulcsos védelme. Edényben vízelvezető réteget, jó vízáteresztő közeget és védett teleltetést igényel. Kártevők ritkán fordulnak elő, kockázatot a rothadás, a fagykár, a lisztharmat és árnyékban a tő szétesése jelent.

Szerző: Kristýna | Revízió: 29.06. 2026