Cserszömörce 'Old Fashioned' Cotinus coggygria 'Old Fashioned'

Termék részletes leírása

Cserszömörce 'Old Fashioned'  - lombhullató díszfajta, amelynek levelei a szezon során szokatlan színváltozáson mennek keresztül. Az alapfaj, a Cotinus coggygria Dél-Európából, a Balkánról, a Kaukázusból, Nyugat-Ázsiából és Kína meleg vidékeiről származik, ahol száraz lejtőkön, köves helyeken, világos bozótosokban és meszes talajokon nő. Az 'Old Fashioned' fajtát bíbor tavaszi hajtásáért, kékeszöld nyári árnyalatáért és finom rózsaszín vagy meleg tónusú őszi színeződéséért termesztik. Közepes méretű, felálló vagy szélesen szétterülő cserje, természetesen sűrű koronával. Kifejlett korában nagyjából 2–2,5 m magasra és 1,5–2,5 m szélesre nő. Levelei oválisak vagy kerekdedek, hosszú levélnyélen ülnek, hajtáskor bíborok, rózsásbíborok vagy vöröses árnyalatúak, nyáron kékeszöldek, ősszel rózsaszínek, narancssárgák vagy vörösek. Júniusban és júliusban apró virágokból álló, laza bugák fejlődnek rózsaszín vagy sárgászöld tónusokban. Elvirágzás után a finom, szőrös virágkocsányok megnyúlnak, és létrehozzák a jellegzetes füstszerű fátylat. A virágzatok könnyedséget kölcsönöznek a cserjének, vágott és szárított virágként is felhasználhatók. A fajta szoliterként a gyep mellett, laza csoportokban, vegyes ágyások hátsó részén, terasz mellett és nagyobb dézsában is érvényesül. Jól illik díszfüvekhez, zsályákhoz, sudárzsályához, varjúhájakhoz, macskamentához, kasvirágokhoz, fehér rózsákhoz és ezüstös levelű évelőkhöz.

Cserszömörce latinul Cotinus coggygria, őshonos cserje- vagy kisebb fafaj, amely díszes leveleiről és virágzatáról híres. Ez a jellegzetes cserje Dél-Európából, főként a Földközi-tenger vidékéről, valamint Közép-Kína területéről származik. Cserjeként vagy faként 3–5 m magasra nőhet. Levelei szórt állásúak, oválisak vagy tojásdadok, szürkészöld árnyalatúak, ősszel feltűnően vörös, narancssárga vagy bíbor színűre változnak. Júniustól augusztusig tartó virágzása során apró virágai kúp alakú virágzatokba rendeződnek, amelyek ugyan nem feltűnőek, de 15–29 cm hosszú, érdekes virágcsoportokat alkotnak. E virágok közül csak kevés fejlődik apró terméssé, a többi virágkocsány megnyúlik és vöröses szőrökké alakul, így a cserje olyan, mintha füstfelhő burkolná be, ezért az angol nyelvű országokban a 'Smoke tree' (füstfa) becenevet kapta. Kora ősszel a cserszömörce ezeknek köszönhetően a legszebb. Legjobban meleg, napos termőhelyen fejlődik, és minél több napfényt kap, annál dúsabb a növekedése és annál szemet gyönyörködtetőbb az őszi színeződése, különösen a vörös levelű fajtáknál. Napos vagy félárnyékos termőhelyet kedvel, jó vízelvezetésű, mésztartalmú talajt igényel, ami viszonylag igénytelen gondozását, valamint a szárazsággal és a változatos körülményekkel szembeni nagy ellenálló képességét biztosítja. Különleges habitusa, lombozata, virágzata és termésállománya miatt annyira jellegzetes, hogy leginkább markáns, domináns növényként érvényesül a kerti felületen vagy fás kultúrák közötti sávban. Nagyobb kövekkel és kőmulccsal társítva is gyönyörű. A vörös levelű fajták lassabban nőnek, és jelentős szoliternövények, kisebb ültetésekbe is alkalmasak, ahol figyelemfelkeltő domináns növényként tűnhetnek ki.

Termesztés: A levelek megbízható színeződéséhez és a virágzatok kialakulásához napos termőhely ajánlott, lehetőleg a kert melegebb, védett részén. Félárnyékban is nő, de színei kevésbé intenzívek. Legjobban jó vízáteresztő, közepesen tápdús, nagyjából 6–7,5 pH-jú talajban fejlődik, az enyhén lúgos talajt is jól tűri, a tartós túlnedvesedést és a nehéz, vizenyős talajokat azonban nem viseli el. A fiatal növényeket márciustól októberig, melegebb vidékeken novemberben is ültethetjük, a cserjecsoport kívánt sűrűségétől függően körülbelül 1–1,5 m-es tőtávolságra. Ültetés után rendszeres öntözést igényel, jó begyökeresedés után a nyári szárazságot viszonylag jól tűri. Mérsékelt trágyázás elegendő, túl tápdús talajon a hajtások jobban megnyúlnak, és a cserje gyengébben virágozhat. Metszése nem szükséges minden évben, igény szerint tavasszal ifjítjuk az idősebb ágakat, vagy alacsonyabb, tömörebb habitusúra formázzuk, ami elősegíti a fiatal, erősen színeződő hajtások képződését. Hazai viszonyok között a fajta nagyjából −25 °C-ig fagytűrő, hidegebb és szeles fekvésben szélvédett termőhelyen vagy a tő körüli könnyű téli mulccsal fejlődik jobban. A növényt általában nem támadják súlyos betegségek, nehéz és túlnedvesedett talajban gyökérkárosodás és ágelhalás fordulhat elő. Megfelelő körülmények között hosszú életű, stabil cserje, amely minimális gondozás mellett tavasztól késő őszig színes látványt nyújt.

Szerző: Kristýna | Revízió: 30.06. 2026