Cserszömörce 'Smokey Joe' (Lisjo) Cotinus coggygria 'Smokey Joe' (Lisjo)

Termék részletes leírása

Cserszömörce 'Smokey Joe' (Lisjo) - kisebb termetű, lombhullató fajta a szömörcefélék családjából. Törzsfaja Délkelet-Európától a Balkánon át Kis-Ázsiáig és Közép-Kínáig elterjedt. A szelekció Nagy-Britanniában jött létre tömör növekedésű, jól elágazó, feltűnő színű virágzatú cserjeként, amely fajtaoltalom alatt is áll (EU 22011). Kifejlett korában általában 2–2,5 m magas és 1,5–2 m széles, szabályosan lekerekített koronájú bokrot nevel. Levelei kerekdedek vagy tojásdadok, a vegetációs időszakban üde zöldek, kihajtáskor finoman vöröses árnyalatúak lehetnek, ősszel pedig sárga, narancs és piros színekbe öltöznek. Júniustól júliusig apró virágokból álló bugákat hoz, amelyek elvirágzás után finom, rózsaszín vagy szilvaszínű szőrökké nyúlnak meg, így az egész virágzat könnyű füstfátyolnak hat, és késő nyárig is díszít. Az egyéves vesszőkön is virágzik, ezért a virágzás már a fiatalabb növényeken is megfigyelhető. A kertben szoliterként alkalmazható terasz mellett, előkertben, vagy csoportosan díszfüvekkel és finom textúrájú évelőkkel, ahol a „füstszerű” bugák jól érvényesülnek.

A cserszömörce latin nevén Cotinus coggygria, őshonos cserje vagy kisebb fa, amely díszes leveleiről és virágairól híres. Ez a jellegzetes cserje Dél-Európából, főként a Földközi-tenger vidékéről, valamint Közép-Kínából származik. Cserjeként vagy faként 3-5 m magasra nőhet. Levelei szórt állásúak, oválisak vagy tojásdadok, szürkészöld árnyalatúak, ősszel feltűnő piros, narancs vagy bíbor színeződéssel. Júniustól augusztusig tartó virágzása során apró, kúp alakú virágzatokba rendeződő virágokat hoz, amelyek ugyan nem feltűnőek, de 15–29 cm hosszú, érdekes virágcsoportokat alkotnak. E virágok közül csak kevés fejlődik apró terméssé, a többi virágkocsány megnyúlik, és vöröses szőrökké alakul, amelyek azt a benyomást keltik, mintha a cserjét füstfelhő borítaná, ezért az angol nyelvterületen a 'Smoke tree' (füstfa) becenevet kapta. Kora ősszel ezeknek köszönhetően a legszebb. A cserszömörce meleg, napos termőhelyen fejlődik a legjobban: minél több napfényt kap, annál dúsabb a növekedése és szemet gyönyörködtetőbb az őszi színe, különösen a vörös levelű fajtáknál. Napos vagy félárnyékos termőhelyet kedvel, jó vízelvezetésű, mésztartalmú talajt igényel, ami viszonylag igénytelen gondozását, valamint a szárazsággal és a változatos körülményekkel szembeni nagy ellenálló képességét biztosítja. Különleges habitusa, lombja, virágzata és terméságazata miatt annyira egyedi, hogy más növényekkel kevéssé kombinálható. Inkább hangsúlyos, domináns növényként érvényesül a kerti felületen vagy a fás állományok közötti sávban. Nagyobb kövekkel és kőmulccsal társítva különösen szép. A vörös levelű fajták lassabban nőnek, és jelentős szoliterek, kisebb kiültetésekbe is alkalmasak, ahol figyelemfelkeltő, domináns növényként érvényesülhetnek.

Termesztés: A levelek megbízható színeződéséhez és a virágzat kialakulásához napos termőhely ajánlott, lehetőleg a kert melegebb, védett részén. Félárnyékban is nő, de a színek kevésbé intenzívek. Legjobban jó vízáteresztő, közepesen tápdús, nagyjából 6–7,5 pH-jú talajban fejlődik, az enyhén lúgos talajokat is jól tűri, a tartós pangó vizet és a nehéz, vizenyős talajokat azonban nem viseli el. A fiatal növények ültetése márciustól októberig, melegebb vidékeken novemberben is történhet, a cserjecsoport kívánt sűrűségétől függően nagyjából 1–1,5 m-es tőtávolsággal. Ültetés után rendszeres öntözést igényel, jó begyökeresedés után a nyári szárazságot viszonylag jól tűri. Mérsékelt trágyázás elegendő, túl tápdús talajon jobban megnyúlnak a hajtások, és a cserje kevésbé virágozhat. Évente metszeni nem szükséges, igény szerint tavasszal ifjíthatók az idősebb ágak, vagy a cserje alacsonyabb, tömörebb formára alakítható, ami serkenti a fiatal, élénk színű hajtások képződését. Hazai viszonyok között a fajta nagyjából −25 °C-ig fagytűrő, hidegebb és szeles fekvésben szélvédett termőhelyen vagy a tő körüli enyhe téli mulcstakarással fejlődik jobban. Súlyos betegségek általában nem károsítják, nehéz, túlnedves talajokban gyökérkárosodás és ágelhalás jelentkezhet. Megfelelő körülmények között hosszú életű, stabil cserje, amely minimális gondozás mellett tavasztól késő őszig színhatást nyújt.

Szerző: Nikol | Revízió: 18.2. 2026