Csillagfürt 'Chandelier' Lupinus 'Chandelier'

Termék részletes leírása

Csillagfürt 'Chandelier' - kerti csillagfürtfajta, amelyet leggyakrabban Lupinus 'Chandelier' néven említenek, és az észak-amerikai kontinens nyugati részéről származó erdei csillagfürtből (Lupinus polyphyllus) kiinduló hibridek közé sorolnak. A Band of Nobles sorozat tagja, amelynek nemesítése a kifejező színekre és a szilárdabb virágszárakra összpontosított. Föld alatti gyökérnyakából keskeny levélkékből álló, tenyeresen összetett, többnyire sötétzöld levelek rendezett töve fejlődik. Virágzáskor nagyjából 70–90 cm magasra nő, a tő szélessége 60–75 cm körül alakul. Júliustól szeptemberig a lomb fölé felálló, gyakran 25–40 cm hosszú füzérek emelkednek, pillangós virágaik a vaníliástól a citromsárgáig terjedő finom sárga árnyalatokban pompáznak. A virágok enyhén illatosak, kedveltek a méhek körében, a virágzat vágott virágként is felhasználható. Évelőágyásokban és vidéki hangulatú kiültetésekben egyaránt érvényesül, jól harmonizál díszfüvekkel, zsályákkal, macskamentával, cickafarkkal és gólyaorrokkal. Pillangósvirágú növényként gyökerein gümőket fejleszt, amelyekben a légköri nitrogént megkötő baktériumok élnek, ezért mérsékelt tápanyag-utánpótlású ágyásokba is jól illik. Elvirágzás után magvakat tartalmazó hüvelyek képződnek, a hibrid csillagfürtök magoncai azonban gyakran nem őrzik meg az anyanövény színét és termetét. A tövek viszonylag rövid életűek, jó körülmények között nagyjából 4–6 évig maradnak életerősek. A díszcsillagfürtök alkaloidokat tartalmaznak, a teljes növény, a magvas hüvelyeket is beleértve, fogyasztásra nem alkalmas.

Termesztés: Hazai viszonyok között a legmegbízhatóbb termesztés a teljes napfényre vagy enyhe félárnyékra és jól szellőző termőhelyre épül. Melegebb vidékeken beválik a délutáni árnyékolás, amely hűvösebben tartja a gyökereket. A humuszos, közepesen tápdús, egyenletesen nedves, de jó vízáteresztő, téli pangó víztől mentes talaj a legmegfelelőbb. Az ideális pH enyhén savanyú és semleges közötti, körülbelül 5,5–7,0, meszes talajokon a csillagfürt gyakran nem fejlődik jól. A növények márciustól októberig ültethetők, legjobb tavasszal, március–május között, vagy ősszel, szeptember–október folyamán, hogy a tövek a tél beállta előtt meggyökeresedjenek. A konténeres növények mélyebb, előzetesen fellazított talajban gyorsabban megerednek. A csillagfürt erőteljes karógyökeret fejleszt, ezért az átültetést nehezebben viseli, és állandó helyén fejlődik jobban. Az ajánlott ültetési távolság kb. 45–50 cm, ami körülbelül 4 db/m²-nek felel meg. Az öntözés főként ültetés után és száraz hetekben fontos, a gyökerek túlöntözése kockázatosabb, mint a rövid ideig tartó szárazság. Edényes neveléshez mélyebb cserép és jó vízelvezetést biztosító, ásványi összetevőt tartalmazó közeg ajánlott. A trágyázás legyen mértékletes, komposzt vagy alacsonyabb nitrogéntartalmú, kiegyensúlyozott trágya javasolt. Elvirágzás után az elnyílt virágszárakat gyakran eltávolítják, hogy a növényt ne gyengítse a magképzés, és serkentsék a további növekedést. A beállt tövek körülbelül -29 és -34 °C közötti hőmérsékletig fagytűrők, fiatal ültetéseknél hasznos egy vékony mulcsréteg és a jó vízelvezetés biztosítása. 

Szerző: Nikol | Revízió: 22.12.2025