Díszalma 'Brockmann Grüne Kugel' Malus "Brockmann Grüne Kugel"

Termék részletes leírása

Dísztalma 'Brockmann Grüne Kugel' – egy egyedülálló törpe dísztalma kultivár, amelyet Németországban, a Brockmann faiskolában fedeztek fel és szelektáltak. Ez a rózsafélék családjába tartozó lombhullató lombos faj nagyon lassú növekedésű, és természetesen egy tökéletesen szimmetrikus, kompakt, gömb alakú koronát növeszt ki rendkívül sűrű ágazatással. Felnőtt korában a gömb alakú korona átmérője mindössze 1,0–1,5 métert ér el, így ideális választás a helyszínileg legszűkebb területekre is. A faforma teljes magasságát a törzs magassága határozza meg, amelyre a kultivárt oltották; a kertekben a kifejlett példányok általában 2,5–3,5 méter körüli összmagasságot érnek el. A váltakozó, tojás alakú levelek kisebbek, mint a szokványos almáké, telített zöld színűek és szilárd textúrájúak, ősszel pedig élénksárga árnyalatokba fordulnak, majd lehullanak. Májusban az apró, rózsaszín-fehér rügyekből finom, tiszta fehér, ötszirmú virágok nyílnak. A virágok méhvonzóak és gyengédségteljes, kellemes illatot árasztanak. A virágzás után csak kevés mennyiségben alakulnak ki apró, zöldsárga almaformájú termések, amelyek nem fogyasztásra alkalmasok, hanem esztétikai elemként szolgálnak és őszi táplálékot nyújtanak a madaraknak. A kertépítészetben kiemelkedő szoliter növényként érvényesül kis előkertekben, japán kertekben, cserjésekben, sziklakertekben, vagy statikus sorú ültetésben utak mentén és teraszokon.

Termesztés: Előnyben részesíti a teljes napfényt, esetleg a könnyű félárnyékot, napon a virágképződés és a termések színeződése a legintenzívebb. A talaj legmegfelelőbb a mély, humuszos és vízáteresztő, közepes nedvességtartalmú és jó vízelvezetésű, ideálisan 6,0–7,5 pH-érték között. Nehéz agyagtalajban előnyös a kavics vagy durva szerves anyag bekeverése, nagyon száraz helyeken pedig a mulcs segít, amely stabilizálja a nedvességet. A növényeket leggyakrabban márciustól novemberig ültetik a gyökérlabda típusa szerint, az ültetés után rendszeresebb öntözés ajánlott, különösen az első két vegetációs időszakban. Az elgyökerezés után rövid ideig bírja a szárazságot, de a hosszan tartó szárazság korlátozza a virágzást és a termések méretét. Az alaptrágyázás általában tavasszal elegendő, nitrogénnel való túltrágyázás esetén nő a levéltetvek iránti érzékenység. A metszést nevelő és később ritkító metszésre korlátozzák, virágzás után vagy kora tavasszal végzik, hogy a korona szellős maradjon és eső után gyorsan megszáradjon. A cseh éghajlaton megbízhatóan fagyálló, körülbelül -29 °C-ig, a fiatal fák azonban szélvédett helyen, késő tavaszi fagyos völgyek nélkül fejlődnek. Szoliterként legalább 4–5 m távolságra helyezzük el más fáktól, lazább sövényben a növények közötti távolság nagyjából 1–1,5 m. A lehetséges kártevők közé tartoznak a levéltetvek és a sodrómolyok, betegségek közül kedvezőtlen években előfordulhat varasodás vagy lisztharmat, ennek ellenére a beavatkozásra csak kivételesen van szükség.

Szerző: Krisztina | Revízió: 2026.06.01