Douglas-lángvirág 'Eva' Phlox douglasii 'Eva'

Termék részletes leírása

Douglas-lángvirág 'Eva' - Észak-Amerika nyugati részének száraz, köves élőhelyeiről származik, Délnyugat-Kanadától az Egyesült Államok nyugati részéig. Ott sziklarepedésekben, kavicsos hordalékon és köves alapkőzet fölötti, sekély, gyorsan kiszáradó talajokon nő. Az 'Eva' fajta alacsony, párnás növekedésével és azzal, hogy az első 1–2 évben gyorsan záródó állományt alkot, ezt az alpesi jelleget viszi tovább. Kifejlett korban általában 5–10 cm magasra nő, és körülbelül 30–40 cm szélesre terül. Örökzöld, keskeny szálas vagy tűszerű, sötétzöld levelei virágzáson kívül is finom, sűrű textúrát adnak. Áprilisban és májusban a lombozat fölött tányéros virágok jelennek meg halvány lilától lilásrózsaszínig terjedő árnyalatokban, sötétebb szemmel. A virágok rendszerint rövid, csúcsálló csomókban fejlődnek, és ennél a fajtánál enyhén illatosak lehetnek. Sűrű takarásának köszönhetően talajtakaró évelőként sziklakertekbe, ágyásszegélyekre, támfalak réseibe és járólapok közé ültethető, ahol egyben a gyomosodást is visszaszorítja. Kompozíciókban jól illik varjúhájakhoz, kakukkfüvekhez, ternyékhez, alacsony nősziromfajokhoz és törpe tűlevelűekhez. Tavasszal nektárt kínál a méheknek és a korai lepkéknek, tövist nem fejleszt.

Termesztés: Teljes napra vagy enyhe félárnyékba ültetendő, melegebb mikroklímában jót tesz neki a délutáni árnyék. Ugyanakkor szélvédett, jól szellőző termőhely ajánlott, mert a jó légmozgás jelentősen csökkenti a lisztharmat és más levélbetegségek kockázatát. Legjobban humuszos, tápanyagban gazdag, kiegyenlített nedvességű, ugyanakkor jó vízáteresztő talajban fejlődik. Kötött talajba komposztot és durvább homokot vagy kavicsot érdemes bedolgozni, edényben pedig vízelvezető réteg és a felesleges víz biztos elfolyása szükséges. A semleges vagy enyhén savanyú, körülbelül pH 6–7 kémhatású talajt kedveli. Az öntözést a gyökerekhez kell irányítani, a levelek permetezését kerülni kell. Nyáron a talajt rendszeresen nedvesen kell tartani, ilyenkor a ritkább, de bőséges öntözés a kedvezőbb. A szárazságot csak közepesen tűri, ezért ajánlott néhány centiméteres mulcsréteg, amely stabilizálja a nedvességet és megvédi a gyökereket a túlmelegedéstől. Tavasszal komposzt vagy kisebb adag kiegyensúlyozott műtrágya adható, a nitrogénnel azonban takarékoskodni kell, mert puha, buja, betegségekre hajlamos növekedést idéz elő. Az elvirágzott virágzatokat folyamatosan el kell távolítani, a tenyészidőszak végén pedig a föld feletti részt a talaj szintjén vissza kell vágni és a növénymaradványokat eltávolítani, így csökkenthető a kórokozók áttelelése. Edényes tartáshoz elég nagy, stabil mennyiségű közeget befogadó cserép választandó, amelyet télen a mély átfagyástól védeni kell. Ültetése az egész szezonban lehetséges, megfelelő öntözés mellett és kellő idővel az első fagyok előtt. Az ajánlott tőtávolság általában 45–60 cm, meleg és nedvesebb fekvésben a jobb légáramlás érdekében akár több is. Kezdőknek elsősorban az válik be, ha a növényt nem öntözik túl, nem a levelére öntöznek, és nem ültetik túl sűrűn. Fagytűrése magas, általában legalább −25 °C alatti.

Szerző: Nikol | Revízió: 12.1. 2026