Dúsfürtű lilaakác 'Multijuga' Wisteria floribunda 'Multijuga'

Termék részletes leírása

Lilaakác 'Multijuga' - szin. Macrobotrys. Igazán vonzó lilaakác. Különösen értékes a rendkívül hosszú, világoslila fürtjeiért, finom sárga szemszínnel. A virágok a tövétől a csúcsáig fokozatosan nyílnak, így a virágzás több napig folyamatosan tart. Erős támaszon általában 6–10 m magasságot és 3–5 m szélességet ér el, a vezetés és metszés módjától függően. A hajtások az óramutató járásával megegyező irányban csavarodnak. A 25–35 cm hosszú, páratlanul összetett levelek tavasszal élénkzöldek, ősszel pedig sárgulnak. Májusban és júniusban általában 80–130 cm-es lecsüngő virágzatokat hoz, védett, meleg helyeken enyhe nyári másodvirágzás is előfordul. A virágokat a poszméhek és a méhek is keresik. Virágzás után bársonyos szőrű hüvelyek képződnek magokkal, a növény minden része mérgező lenyelve. Kerti kompozícióban kiválóan mutat pergolákon, boltíveken és napos falakon, ahol a fürtök rendkívüli hossza markáns, mozgatható függönyt hoz létre. Jól társítható nyártól virágzó iszalagokkal és finom tónusú rózsákkal. A kínai lilaakáccsal ellentétben levelekkel és általában valamivel később virágzik, ami a közép-európai éghajlaton csökkenti a rügyek késői fagyok általi károsodásának kockázatát.

Termesztés: Az 10 méter magasságot elérő, erős támasztékot igénylő lilaakác számára. Meleg, napos helyre ültetjük. Az első 2-3 évben különös gondot fordítunk a lilaakácra, rendszeresen trágyázzuk és öntözzük, nyár közepén fontos káliumtartalmú műtrágyával trágyázni, hogy a szövetek ősszel megérjenek. Télen az első években ajánlott a növényt fenyőgallyakkal takarni. A kemény teleken megfagyhat, de általában újra kihajt. Ültetés előtt a növényt tartalmazó cserepet egy vízzel teli edénybe merítjük, amíg alaposan át nem itatódik. Kaparunk egy 40x40x40 cm méretű gödröt, az aljára 10 cm jól komposztált trágyát vagy komposztot teszünk, és elültetjük. 1-2 cm-rel mélyebbre ültetjük, mint eredetileg nőtt. Ültesse el legalább 30 cm-re a faltól vagy más növénytől. Metélszabályozás: A lilaakác rendszeres metélést igényel, nélküle akár 15 év múlva is elkezdene virágozni. Az ültetéskor az főhajtást 50-70 cm-re vágjuk vissza, az oldalhajtásokat 3 rügyre metsszük. A tenyészidőszak alatt, amikor az egyéves oldalhajtások elérik a 25 cm-t, 3-4 levél után visszacsípjük őket (a 15 cm-nél rövidebbeket nem metsszük). A fő hajtást nem rövidítjük meg. Amikor a vágott egyéves oldalhajtásokból növő hajtások elérik a 25 cm-t, 5-6 levél után visszacsípjük őket, a rövidebbeket meghagyjuk. A nyári metszést még kétszer megismételjük, amikor a visszacsípett hajtások elérik a 15-20 cm-t. A fő hajtást hagyjuk növekedni! Második évben kora tavasszal, amikor nem fenyegetnek a fagyok, az előző évben növekedett hajtásokat 5-6 rügy után metsszük vissza, a rövidebb ágakat nem metsszük. A terminális hajtást egyáltalán nem metsszük. A tenyészidőszak alatt, amikor az egyéves oldalhajtások elérik a 25 cm-t, 3-4 levél után visszacsípjük őket. Ezt megismételjük, ha a hajtások elérik a 25 cm-t. A fő hajtást hagyjuk növekedni. A harmadik évben az ültetés után az oldalágakon virágrügyeknek kell lenniük az előző évi hajtások kétnyári fáján. Amikor a meghosszabbodó hajtások hosszúak és erősek, kora tavasszal 5-6 rügy után visszavágjuk őket, az összes többit a fő hajtás alatt 3-4 rügy után vágjuk vissza, a rövidebb és gyengébb, ferdén és vízszintesen növő hajtásokat meghagyjuk, ezeken az ágacskákon képződnek a virágrügyek. Nyáron ismét visszacsípjük a 25 cm-t meghaladó hajtásokat. A további években általában a wisteria már nem igényel metszést, a virágzó ágacskák megnövekedett képződése gyengíti a növekedést. Amikor a terminális hajtás eléri a kívánt magasságot, kösse vízszintes helyzetbe. Idősebb növényeknél már csak fenntartó metszéssel akadályozzuk meg a nem kívánt növekedést.

Szerző: Nikol | Felülvizsgálat: 12.11.2025