Dúsfürtű lilaakác 'Royal Purple' Wisteria floribunda 'Royal Purple'

Termék részletes leírása

Lilaakác 'Royal Purple' - syn. eranthema. A fajta sötétlila, egészen ibolyakék virágszínével és kellemes illatával tűnik ki. A fürtös virágok a tövétől a csúcsáig fokozatosan nyílnak, így a virágzás hatása több napig tart. A hajtások az óramutató járásával megegyező irányban csavarodnak. Erős támaszon általában 6–10 m magasra és 3–5 m szélesre nő, a vezetés és a metszés szerint. A levelek páratlanul szárnyaltak, körülbelül 25–35 cm hosszúak, tavasszal élénkzöldek, ősszel sárgulnak. Májusban és júniusban általában 40–50 cm-es lefelé hajló virágzatokat hoz, védett, meleg helyeken a forró nyáron finom másodvirágzás jelentkezik. A virágokat a poszméhek és a méhek is keresik. Virágzás után bársonyos szőrű, magokat tartalmazó hüvelyek képződnek, a növény minden része mérgező. Kompozícióban a ‘Royal Purple’ pergolákon, íveken és napos falakon érvényesül, ahol a telített lila fürtök markáns függönyt alkotnak. Jól harmonizál a nyártól virágzó iszalagokkal és a finomabb árnyalatú rózsákkal. A kínai lilaakáccal ellentétben általában levelekkel és valamivel később virágzik, ami Közép-Európa viszonyai között csökkenti a rügyek megfagyásának kockázatát a késői fagyok idején.

Termesztés: Az 10 méter magasságot elérő, erős támasztékot igénylő lilaakác számára. Meleg, napos helyre ültetjük. Az első 2-3 évben különös gondot fordítunk a lilaakácra, rendszeresen trágyázzuk és öntözzük, nyár közepén fontos káliumtartalmú műtrágyával trágyázni, hogy a szövetek ősszel megérjenek. Télen az első években ajánlott a növényt fenyőgallyakkal takarni. A kemény teleken megfagyhat, de általában újra kihajt. Ültetés előtt a növényt tartalmazó cserepet egy vízzel teli edénybe merítjük, amíg alaposan át nem itatódik. Kaparunk egy 40x40x40 cm méretű gödröt, az aljára 10 cm jól komposztált trágyát vagy komposztot teszünk, és elültetjük. 1-2 cm-rel mélyebbre ültetjük, mint eredetileg nőtt. Ültesse el legalább 30 cm-re a faltól vagy más növénytől. Metódás metszés: A lilaakok rendszeres metszést igényelnek, enélkül akár 15 év múlva is virágozni kezdenek. Az ültetéskor az főhajtást 50-70 cm-re vágjuk vissza, az oldalhajtásokat 3 rügyre metsszük. A tenyészidőszak alatt, amikor az egyéves oldalhajtások elérik a 25 cm-t, 3-4 levél után visszacsípjük őket (a 15 cm-nél rövidebbeket nem metsszük). A fő hajtást nem rövidítjük meg. Amikor a vágott egyéves oldalhajtásokból növő hajtások elérik a 25 cm-t, 5-6 levél után visszacsípjük őket, a rövidebbeket meghagyjuk. A nyári metszést még kétszer megismételjük, amikor a visszacsípett hajtások elérik a 15-20 cm-t. A fő hajtást hagyjuk növekedni! Második évben, kora tavasszal, ha nem fenyegetnek fagyok, a tavaly kinőtt hajtásokat 5-6 rügy után metsszük, a rövidebb ágakat nem vágjuk. A terminális hajtást egyáltalán nem metsszük. A tenyészidőszak alatt, amikor az egyéves oldalhajtások elérik a 25 cm-t, 3-4 levél után visszacsípjük őket. Ezt megismételjük, ha a hajtások elérik a 25 cm-t. A fő hajtást hagyjuk növekedni. A harmadik évben a telepítés után a mellékágakon virágrügyeknek kell lenniük a tavalyi hajtások két éves fáján. Amikor a meghosszabbodó hajtások hosszúak és erősek, kora tavasszal 5-6 rügy után visszavágjuk őket, az összes többit a fő hajtás alatt 3-4 rügy után vágjuk vissza, a rövidebb és gyengébb, ferdén és vízszintesen növő hajtásokat meghagyjuk, ezeken az ágacskákon képződnek a virágrügyek. Nyáron ismét visszacsípjük a 25 cm-t meghaladó hajtásokat. A további években általában a wisteria már nem igényel metszést, a virágzó ágacskák megnövekedett képződése gyengíti a növekedést. Amikor a terminális hajtás eléri a kívánt magasságot, kösse vízszintes helyzetbe. Idősebb növényeknél már csak fenntartó metszéssel akadályozzuk meg a nem kívánt növekedést.

Szerző: Nikol | Felülvizsgálat: 12.11.2025