Édes lipia Lippia dulcis

Termék részletes leírása

Édes lipia - évelő fűszernövény, amely azték cukor néven is ismert. Évszázadok óta használják édesítő és aromás növényként, hierba dulce néven is ismerik. Alacsony, évelő, részben fásodó lágy szárú növény vagy félcserje, kúszó vagy lecsüngő hajtásokkal. Általában 15–30 cm magasra és 40–100 cm szélesre nő, edényben puha, lecsüngő hajtásokat képez. Levelei világos- vagy középzöldek, tojásdad-hosszúkásak, finoman fűrészes szélűek, tapintásra puhán szőrösek. Szétdörzsölve erősen illatosak, ízük feltűnően édes, füves, enyhén kámforos utóízzel. Ezért kis mennyiségben teákba, limonádékba, szirupokba, gyümölcsös desszertekbe vagy fűszerkeverékekbe használják. Édességét a hernandulcin-tartalom adja, emellett a növény egyéb illóolajokat is tartalmaz. Júliustól augusztusig, olykor szeptemberig apró, gömbös vagy fejecskeszerű fehér virágzatokat hoz, amelyek finom hatásúak, és közelről apró gombokra emlékeztetnek. Vágott virágnak nem kifejezetten alkalmas, a növény azonban függőkosarakban, tálakban és ablakládákban is díszítő hatású. Kompozícióban balkonládákba, függőedényekbe és fűszerkertek szélére illik, ahol lágyítja a szegélyeket, és jól kiegészíti a kerti kakukkfüvet, a mezei kakukkfüvet, a levendulát vagy más alacsony aromás fajokat.

Termesztés:  Napos, meleg, szélvédett termőhelyet igényel, ideális egy déli fal mellett vagy olyan edényben, amely télre áthelyezhető. A könnyebb vagy közepesen kötött, humuszos, jó vízáteresztő és tápanyagban gazdag talajt kedveli, körülbelül 6,0–7,5 pH-értékkel. A tartósan pangó víz rontja a szövetek beérését, ezért vízelvezető réteg és mértékletes, de rendszeres öntözés ajánlott. A tenyészidőszakban jót tesz neki a mérsékelt tápanyag-utánpótlás és a tavaszi metszés, amely sűrűbb elágazást és fiatal, aromás hajtások képződését segíti. A szabadba kiültetés a tavaszi fagyok után, általában májustól történik, a fagymentes helyre való behordás az első őszi fagyok előtt, rendszerint októberben. Virágai júliustól szeptemberig nyílnak, a levelek fő betakarítása júniustól szeptemberig tart, aromájuk a virágzás kezdete körül a legerősebb. Fagytűrése korlátozott. Rövid ideig körülbelül -5 és -7 °C közötti hideget visel el, de csak nagyon védett termőhelyen és jó vízelvezetésű talajban, ezért hazai viszonyok között fagymentes, 5–10 °C körüli teleltetést igénylő növénynek tekintjük. Télen gyakran lehullatja leveleit, ami természetes. Túlöntözéskor gyökérrothadás léphet fel, beltérben olykor levéltetvek, molytetvek, takácsatkák vagy pajzstetvek jelentkezhetnek. A növényeket egymástól körülbelül 50–70 cm-re ültetjük, ez nagyjából 2–4 db négyzetméterenként.

Szerző: Nikol | Revízió: 23.4. 2026