Emeletes som 'Variegata' Cornus controversa 'Variegata'

Termék részletes leírása

Emeletes som 'Variegata' - lombhullató díszfajta, alapfaja Kelet-Ázsia hegyvidéki és világos erdeiben honos. A tarka levelű formát az európai faiskolák már 1890 előtt említik, gyakran a brit Veitch Nurseries faiskolához kötve. Kertekben szabályos, vízszintes elágazásáért ültetik, amelynek köszönhetően koronája egymás fölött elterülő emeletekre emlékeztet. Kifejlett korában általában 5–7 m magas és 5–7 m széles, nagyon kedvező termőhelyen akár 10 m-esre is megnőhet. Levelei szórt állásúak, szélesen tojásdadok vagy oválisak, 8–15 cm hosszúak, zöldek, szabálytalan krémfehér–ezüstös szegéllyel. Kihajtáskor rózsaszínes árnyalatúak, ősszel vörös, bíbor, olykor sárgás tónusokba fordulnak. Májusban–júniusban apró krémfehér virágokból álló, 10–15 cm széles lapos bogernyőket hoz. A virágok méhcsalogatók, finom illatúak, beporzás után kis, sötétkék vagy fekete csonthéjas termések fejlődhetnek belőlük. A terméshozam változó, a terméseket azonban szívesen keresik a madarak. A fajta tövistelen, és általában nem tartják mérgezőnek. Magányos díszfaként gyepben, kerti tó mellett vagy rododendronokkal, varázsmogyorókkal, bangitákkal és hortenziákkal társítva is jól érvényesül.

Termesztés: A talajtípusra nem igényes, bármilyen jó vízelvezetésű, termékeny talajt elvisel. Termőhelye félárnyékos legyen, ideális esetben védett a déli tűző naptól és az erős, szárító szelektől, amelyek károsíthatják finom leveleit és fiatal hajtásait. Legjobban a tápanyagban gazdag, humuszos, közepesen nedves, enyhén savanyú, 5,5–6,5 pH-jú talajt kedveli. A jó vízelvezetés elengedhetetlen, mert a som érzékenyen reagál a tartós pangó vízre, amely a gyökérzet rothadásához, majd a növény pusztulásához vezet. Ültetése ideálisan tavasszal, a fagyok elmúltával vagy ősszel, a talaj átfagyása előtt történik, jól előkészített, komposzttal dúsított ültetőgödörbe. Fagytűrése megbízhatóan –23 °C-ig terjed, a fiatal példányok gyökérzónáját azonban az ültetést követő első években ajánlott mulcsréteggel védeni, amely segít egyenletesen tartani a talaj nedvességét, és óvja a gyökereket a hirtelen hőingadozásoktól. Ennél a fajnál metszést lényegében nem végzünk, mert a természetes, emeletes forma a legértékesebb, és bármilyen beavatkozás megbonthatja a korona jellegzetes sziluettjét. Csak a sérült, száraz vagy keresztező ágakat távolítjuk el. Edényben nevelve rendszeres, de mértékletes öntözést és elegendő helyet igényel a gyökérzet számára, amelyet télen óvni kell az átfagyástól. Gyakori kártevője a levéltetű, nem megfelelő termőhelyen antraknózis is jelentkezhet, ezért fontos az ültetés jó szellőzése. 

Szerző: Nikol | Revízió: 24.6. 2026