Eperfa 'Sisyphus Everbearing Bombyx' Morus 'Sisyphus Everbearing Bombyx'

Termék részletes leírása

Eperfa 'Sisyphus Everbearing Bombyx' - nyáron fokozatosan érő termésű gyümölcstermő eperfafajta. A Morus nemzetségbe tartozik, amely Ázsia, Európa és Észak-Amerika melegebb vidékeiről származó lombhullató fákat és cserjéket foglal magában. Az eperfákat évszázadokon át ehető terméseikért, valamint a selyemhernyó-tenyésztésben felhasznált leveleikért termesztették. A fajta a mitológiai hősről kapta a „Sisyphus” nevet, mert fáradhatatlanul, ismételten hoz termést. Ez a fajta a mutatós lombot és a gyakorlati hasznot ötvözi. Kisebb vagy közepes méretű faként, illetve többtörzsű cserjeként nő, a talajtól, a nedvességtől, a melegtől és a metszéstől függően körülbelül 4–6 m magasra és 3–5 m szélesre. Koronája lazább, jól elágazó, és idővel kellemes félárnyékot ad. Levelei nagyok, üde zöldek, fűrészes szélűek, a fiatalabb hajtásokon gyakran karéjosak vagy szabálytalan alakúak. Virágai májusban–júniusban nyílnak, aprók, zöldesek és feltűnés nélküliek. Termései júniustól augusztusig fokozatosan érnek. Sötét színűek, lédúsak, édesek vagy enyhén édeskés-savanykásak, puha húsúak, zamatuk friss fogyasztásra kiválóan alkalmas. Természetes cukrokat, szerves savakat, antociánokat, rostot, káliumot, vasat és C-vitamint tartalmaznak. A konyhában frissen, joghurtokba, kásákba, süteményekbe, lekvárokba, levekbe, szörpökbe, gyümölcsmártásokba, borokba, likőrökbe, valamint aszalva is felhasználhatók. A kertben szoliter gyümölcsfaként, az ehető kert részeként, ülőhely melletti árnyékadó elemként vagy meleg, védett zugba szánt légies fás szárú növényként érvényesül.

Termesztés: Teljes napon, melegebb, védett fekvésben fejlődik a legjobban, ahol a vessző és a termés is jól beérik. Nagyobb méretű edényben, napos helyen is nevelhető. A talaj legyen középkötött vagy könnyebb, jó vízáteresztő, humuszos, mérsékelten nedves, tartós pangóvíz nélkül. Az optimális pH körülbelül 6,5–7,5, de a növény az enyhén lúgos vagy homokosabb talajokat is elviseli, ha az ültetés utáni első években elegendő nedvességet kap. A csemetéket általában márciustól novemberig ültetik, komposzttal vagy jól érett szerves trágyával feljavított ültetőgödörbe. A tőtávolság a tervezett koronaformától függően nagyjából 2,5–3 m. Az első szezonokban fontos a rendszeres öntözés, később a növény a rövid ideig tartó szárazságot viszonylag jól tűri. Tavasszal elegendő a mérsékelt tápanyag-utánpótlás kiegyensúlyozott összetételű trágyával, elegendő káliummal a hajtások beérésének elősegítésére. A metszés a korona időnkénti ritkításából, a sérült ágak eltávolításából és az áttekinthető szerkezet fenntartásából áll. Fagytűrését hazai viszonyok között körülbelül −25 °C-ig adják meg, védett városi és borvidéki fekvésben ennél alacsonyabb hőmérsékletet is elvisel. Magasabban fekvő, hűvösebb vidékeken a legnaposabb helyen érzi jól magát, jó vízelvezetéssel, az erős szél és a késő tavaszi fagyok elleni védelemmel. Megfelelő termőhelyen és alapvető ápolás mellett ez a fajta a megbízható gyümölcstermő fás szárúak közé tartozik, amelyek a házikertekben kiegészítik a bogyós gyümölcsök kínálatát.

Szerző: Kristýna | Revízió: 21.07. 2026