Erdei pajzsika 'Linearis Polidactylon' Dryopteris filix-mas 'Linearis Polidactylon'

Termék részletes leírása

Erdei pajzsika 'Linearis Polidactylon' - az erdei pajzsika válogatott fajtája. Levélkéi feltűnően keskenyek és ritkán állnak, így az egész tő könnyed hatású. Az európai faiskolák leírásai kiemelik levelének légies rajzolatát és többszörösen osztott csúcsait, amelyek még a nagy növénynek is finomságot kölcsönöznek. Tavasszal a rizómából feltekeredett spirálok formájában hajt ki, amelyek fokozatosan felálló vagy ívesen hajló levelekké bomlanak ki. Kifejlett korában általában 90–130 cm magas és 60–90 cm széles. Teljes méretét rendszerint 5–10 év alatt éri el. Levelei középzöldek, a keskeny szeletek között „csipkés” áttörtséggel, így a nagyobb tő sem hat nehézkesnek. A levélkék vége, gyakran a teljes levelek csúcsa is többszörösen osztott. Ez filigrán szerkezetet ad a növénynek, anélkül hogy szilárdságából veszítene. A beérett levelek fonákján nyáron sorokba rendeződő spóratartó csoportok (szóruszok) jelennek meg, amelyek a nyár végétől fokozatosan érnek. A kertben természetes átmenetet képez a cserjék és az alacsonyabb évelők között. Jól illik az árnyékliliomokhoz, a teltebb rajzolatú páfrányokhoz, a sásokhoz és a félárnyékban álló tűlevelűekhez. 

Termesztés:  Félárnyékban vagy árnyékban, szélvédett helyen válik be, nyugodtabb, magasabb páratartalmú mikroklímában, például ritka lombú fák alatt. A legmegfelelőbb a humuszos, tápanyagban gazdag, tartósan üde, ugyanakkor jó vízáteresztő talaj. Fontos a jó vízelvezetés, mert a téli pangó víz károsítja a rizómát. A talaj kémhatása lehet enyhén savanyú vagy semleges, körülbelül pH 5,5–7,0. Ültetése márciustól májusig, majd szeptembertől októberig sikerül a legjobban. Nyári ültetésnél gyakoribb öntözéssel kell számolni. Az öntözés az első évben és hosszabb aszályos időszakokban kulcsfontosságú. Begyökeresedés után a rövid szárazságot elviseli, a tartós vízhiány azonban rövidíti és szárítja a leveleket. Mérsékelt trágyázás elegendő, általában tavasszal kevés komposzt vagy lombkomposzt. A nitrogén túladagolása puhább leveleket eredményez. A metszés az öreg és sérült levelek eltávolítására szorítkozik a tél végén vagy kora tavasszal, hogy az új hajtások tisztán törjenek elő. A lombkomposztból vagy finom kéregből készült mulcs stabilizálja a nedvességet, és védi a gyökérnyakat a hőmérséklet-ingadozástól. Edényben is nevelhető, mélyebb cserépben, vízelvezető réteggel és humuszban gazdag, durvább szemcséjű adalékkal kevert közegben. Télen elengedhetetlen a túlzott nedvesség elkerülése. Spórás páfrányról van szó, amely nem virágzik és nem ad termést. A beérett tövek fagytűrése körülbelül -28 és -30 °C között van. Hótakaró nélküli fagyban a levelek már -10 és -15 °C körül is károsodhatnak. Az ajánlott ültetési távolság a tő várható méretétől függően 45–60 cm. Rossz légmozgás esetén levélfoltosság vagy lisztharmat jelentkezhet, túl nedves talajban a rizóma rothadása. A kártevők közül a csigák a fiatal hajtásokat károsítják, edényben néha ormányosbogár (Otiorhynchus) is előfordul. Kezdők számára a túlöntözés nélküli egyenletes nedvesség a legmegbízhatóbb.

Szerző: Kristýna | Revízió: 21.01. 2026