Erdeifenyő 'Arrowhead' Pinus sylvestris 'Arrowhead'

Termék részletes leírása

Erdeifenyő 'Arrowhead' - viszonylag új, amerikai eredetű kultivár. Növekedése lassú, törpe, széles piramis alakú, tíz év alatt 0,4 m magasra és 0,3 m szélesre nő. Tűlevelei rövidek, zöldek, és szép, sűrű összhatást kölcsönöznek a növénynek.

Az erdeifenyő ellenálló képességéről és a legkülönfélébb élőhelyeken való elterjedéséről ismert tűlevelű fa. 20–35 méter magasra nőhet, kúp alakú koronája idővel szabálytalanabbá és nyitottabbá válik. Szürkészöld, mintegy 4–7 cm hosszú tűlevelei kettesével állnak a rövidhajtásokon. Téli rügyei gyantásak, tojásdadok vagy hosszúkás tojásdadok. A friss hajtásoknak és tűleveleknek jellegzetes gyantaillatuk van. Az erdeifenyőt széles körben alkalmazzák az erdészetben és a tájépítészetben. Gyakran ültetik faanyagáért, de díszfaként is parkokba és kertekbe. Ellenálló képessége és a változatos körülmények tűrése miatt kedvelt választás sövények kialakításához és nagyobb területek erdősítéséhez. Nyílt térségeken általában festői koronát nevel, és kiválóan illik az olyan lombos fákhoz, mint a tölgyek, a lepényfa, az akác, a japánakác, a gyertyán és a galagonya. Hatásos kompozíciók hozhatók létre nyírekkel, borókákkal, csarabbal és rododendronokkal. A nagyobb csarabosok megfelelő környezetet nyújtanak számára, a kisebb, törpe kultivárok pedig ideálisak nagyobb sziklakertekbe, mobil, edényes zöldfelületekre, valamint tetőkertekbe és teraszokra. Így az alapfaj is felhasználható, ha némi időt szánunk a kihajtó hajtások visszacsípésével történő formázásra. Feltűnő rozsdabarna kérge vizuális vonzerő, amely a fát optikailag az előtérbe helyezi. Ezt az erős látványhatást a tájépítészetben főként ott használják ki, ahol a törzsek ragyogóan kirajzolódnak a vöröslő naplemente előtt. Ez a fenyő számos európai ország jelképe is, és gyakran kapcsolódik kulturális hagyományaikhoz. Ellenálló képessége és sokoldalú felhasználhatósága miatt számos táj és ökoszisztéma fontos eleme.

Termesztés: A fenyők igénytelen tűlevelűek. Mélyre hatoló gyökérzetük révén szeles helyekre is alkalmasak. A tűlevelek színe fajtól függ, a tobozok kúp alakúak, éréskor kinyílnak, majd hamar lehullanak. A növekedés az új gyertyák (hajtások) 2/3-ának visszacsípésével korlátozható. Szárazabb, kellően világos termőhelyre ültetjük (a fiatal fenyők nem tűrik a túl erős napot, ezért védeni kell őket), a talaj inkább homokos vályog legyen. Ültetés után mértékkel öntözzük, a közeget nedvesen, de nem túl vizesen tartjuk.