Ernyőbambusz 'Jiuzhaigou Genf' Fargesia 'Jiuzhaigou Genf'

Termék részletes leírása

Ernyőbambusz 'Jiuzhaigou Genf' - a Jiuzhaigou Group néven ismert klóncsoportba tartozik, amely a kínai Szecsuán tartomány északi részének hegyi völgyeiből származik. A termesztői feljegyzések szerint a klónt magoncként szelektálták a Jiuzhaigou Nemzeti Park térségéből, Európába svájci és holland bambuszgyűjteményeken keresztül terjedt el. A kertben sarjtelepet nem képző, csomós növekedésű bambusz, többnyire felálló habitussal és finom, tüskétlen lombbal. Hazai viszonyok között általában 2–3,5 m magasra nő, és fokozatosan 1–2 m szélesre terebélyesedik, a vízellátástól, a tápanyagtól és a tő korától függően. Szárai karcsúak vagy közepesen vastagok, eleinte zöldek, napfényen tavasszal és ősszel téglavörös-cseresznyepiros árnyalatúra színeződnek, olykor bíbor beütéssel. Lombja apró, sötétzöld-kékeszöld, légies, susogó tömeget alkot, amely teret enged a szárak érvényesülésének. Az első évben a tő ritkásabb lehet, a következő szezonokban azonban rendszerint újabb levelek és szárak fejlődnek, és az állomány láthatóan sűrűsödik. A fajta szoliterként a terasz mellé, sorba ültetve sövénynek, vagy páfrányok, árnyékliliomok és árnyéktűrő évelők elegáns hátteréül is alkalmas. Modern kompozíciókban díszfüvekkel és örökzöld cserjékkel is jól harmonizál, ahol függőleges ritmust és finom mozgást visz a szélben.

Termesztés: A félárnyékot vagy világos árnyékot és a szélvédett helyet kedveli, hogy a téli szél ne szárítsa ki a leveleit. Legmegfelelőbb számára a humuszos, jó vízáteresztő, egyenletesen nedves, körülbelül 5,5–7 pH-jú talaj, valamint a talajtakaró réteg, amely kiegyenlíti a hőmérsékletet és a vízháztartást. A konténeres növények márciustól októberig ültethetők, a legbiztosabb időpont a tavasz és a kora ősz. Nyáron, különösen napos helyen, meghálálja a rendszeres öntözést, a trágyázás mérsékelt legyen, tavasszal nitrogéntúlsúlyos. A beérett tövek nagyjából -15 °C-ot viselnek el, a fiatal növények kemény teleken visszafagyhatnak, ezért segít a védett termőhely és a téli talajtakarás. Sövénynek a növényeket körülbelül 0,8–1,2 m-re ültetik egymástól, szabadon álló tőnek legalább 1,5 m hely szükséges. Betegségek ritkán fordulnak elő, a leggyakoribb kockázat a kiszáradás és a levelek téli fonnyadása, főként edényben tartott növényeknél. Metszés nem szükséges, de a sűrítés érdekében a legidősebb szárakat a talaj felett eltávolítják, tavasszal pedig a tő kerülete enyhén visszavágható. Edényben nagyobb mennyiségű közeget és megbízható vízelvezetést igényel, télen pedig a gyökérlabdát védeni kell az átfagyástól. Ajánlott szerves anyaggal, például komposzttal vagy lombkomposzttal is pótolni a tápanyagot, mert a bambuszok sok tápanyagot használnak fel az új szárak képzéséhez. Kártevők közül száraz, forró időben levéltetvek vagy takácsatkák jelenhetnek meg, ilyenkor rendszerint elég javítani a vízellátáson és a légmozgáson. Sűrűbb ültetésben csökken az átláthatóság.

Szerző: Nikol | Revízió: 11.2. 2026