Eszkalónia 'Donard Seedling' Escallonia 'Donard Seedling'

Termék részletes leírása

Escallonia 'Donard Seedling' - az Escallonia 'Donard Seedling' fajta sűrű, gazdagon elágazó cserjét alkot, ívesen lelógó ágakkal és apró, sötétzöld, finoman fogazott szélű levelekkel. A rózsaszín bimbókból júniustól fehér vagy halvány rózsaszín, csésze alakú vagy röviden csöves, körülbelül 1 cm-es virágok jelennek meg, amelyek végálló fürtökben helyezkednek el, a virágzás gyakran szeptemberig tart. A virág nem bír jellegzetes illattal, viszont nektárt és pollent biztosít, így a cserje vonzó a méhek és más beporzók számára. A virágzás után feltűnő hüvelyek érhetnek be, de a fő díszt a sötét levelek és a világos virágok kontrasztja adja. Felnőtt korában körülbelül 1,5–2,5 m magasra és szélesre nő, így alkalmas szoliterként, lazán növő cserjének, alacsony sövénynek vagy meleg fal melletti falazó cserjének. A sós aeroszol jó tűrőképességének köszönhetően alkalmas tengerparti ültetvényekbe is, a belföldön főként melegebb kertekben érvényesül, ahol nyugodt, örökzöld hátteret biztosít a nyár végi évelőknek és díszfüveknek.

Termesztés: Napos vagy félárnyékos, védett helyet kedvel, ideális esetben fal mellett, amely kiegyenlíti a hőmérséklet-ingadozásokat és véd a hideg, szárító széltől. Az ideális talaj áteresztő, humuszos vagy agyag-homokos, tartósan nedves, de télen nem pangó vizű, pH-értéke savas, semleges vagy enyhén lúgos lehet, nagyjából 5,5–7,8. A cserjéket leggyakrabban tavasszal, március-május között, vagy ősszel, szeptember-októberben ültetik. Az első két évben a szárazságban rendszeres öntözés, valamint a nedvességet stabilizáló és a gyökereket védő kéreg- vagy kavicsmulcs ajánlott. Az öntözés általában mérsékelt, tavasszal elegendő a komposzt vagy kiegyensúlyozott műtrágya, a nitrogén túlzott mennyisége növeli a hajtások lefagyásának kockázatát. A metszést általában virágzás után vagy tavasszal, csak mérsékelten végzik, hogy a virágbimbók megmaradjanak. Sövényeknél a formázás a növekedéstől függően 1-2 alkalommal ismétlődik szezononként. A kifejlett növények fagyállósága a gyakorlatban körülbelül -10 és -15 °C között mozog. Hűvösebb helyeken téli takarás ajánlott a hideg és a szél ellen, különösen a fiatal cserjéknél, a dézsában nevelt növényeket pedig védett helyen kell átteleltetni. Sövénynek körülbelül 50–70 cm-es, laza csoportba pedig kb. 0,8–1,2 m-es tőtávolságot választunk. A lehetséges problémák közé tartoznak a pajzstetvek, levélfoltosság és hosszan tartó túlöntözés esetén gombás betegségek, ezért alapvető fontosságú a vízelvezetés és a levegő keringése a cserje körül.

Szerző: Nikol | Felülvizsgálat: 2026.02.10.