Ezüstjuhar Acer saccharinum

Termék részletes leírása

Ezüstjuhar - az ezüstjuhar gyors növekedésű, széles koronájú fa, amely 25–35 méteres magasságot is elérhet. Viszonylag ellenálló, és különféle talajviszonyokat elvisel, beleértve a nedves és időszakosan elárasztott területeket is, ezért vízpartra ültetve is jól nevelhető. Észak-Amerikából származik, természetes elterjedési területe Kanadától az Egyesült Államok középső és keleti részéig terjed. Természetes élőhelyén gyakran vízfolyások mentén, folyók, tavak közelében és nedves talajokon fordul elő, ami a nedves körülményekkel szembeni nagy tűrőképességére utal. Levelei a cukorjuhar leveleihez hasonlítanak, öt karéjuk van, alakjuk szélesen szív alakú. Színük ezüstösszürke vagy világoszöld, felületük finoman, enyhén szőrös, ami főként a levélfonákon finom ezüstös csillogást kölcsönöz. Ősszel csodálatosan színeződnek a sárga, a narancs és a vörös árnyalataira. Ez a juharfaj vonzó lombjáért és gyors növekedéséért népszerű. Nagy fává fejlődik, amely ideális árnyékot adó területek kialakítására a kertben, de domináns faként parkokban vagy vízfelületek szélén is megállja a helyét. Kiváló választás lehet nedvességre hajlamos telekszélekre, illetve vízfolyások menti természetes sávok részeként is.

Termesztés: Az ezüstjuhar számára a teljes napfény és a félárnyék egyaránt megfelelő. Legjobban mélyebb, tápanyagban gazdag, jó vízellátású és jó vízelvezetésű talajon fejlődik, ugyanakkor a nehezebb talajokat és a városi környezetet is elviseli. A rövid ideig tartó szárazságot általában átvészeli, forró nyarakon azonban a hajtásnövekedés fenntartásához öntözés ajánlott, különösen a fiatal fáknál. A talaj ajánlott kémhatása kb. pH 5,5–7,0, erősen meszes talajon klorózis jelentkezhet. Az ültetés a növény kiszerelésétől függően márciustól novemberig történik, a gyökérzónát a egyenletesebb nedvesség érdekében gyakran mulccsal takarják. A metszés az egészségügyi és biztonsági beavatkozásokra korlátozódik, mivel a fa többnyire törékenyebb, szélben a koronában ágak törhetnek le. Ezért fontos legalább 6–8 m távolságot tartani az épületektől és a burkolt felületektől. Gyökerei sekélyebbek és erősen elágazók, idősebb fáknál megemelhetik a burkolatot. A beérett fák fagytűrése hazai viszonyok között nagyjából -30 és -34 °C között van. A betegségek közül lisztharmat vagy levélfoltosság jelentkezhet, szárazságban olykor levéltetű, ezek azonban többnyire nem befolyásolják lényegesen a fa életerejét. Trágyázásra tavasszal komposzt vagy lassan oldódó műtrágya alkalmas, a nyár második felében a nitrogénbevitelt csökkentjük a szövetek beérése érdekében. Edényes nevelésre ez a fa nem alkalmas.

Szerző: Nikol | Revízió: 9.2. 2026