Ezüstös üröm Artemisia stelleriana

Termék részletes leírása

Ezüstös üröm - alacsony, évelő, félig örökzöld növény a fészekvirágzatúak családjából, amelyet bársonyosan ezüstös leveleiért és azért kedvelnek, mert gyorsan világossá teszi a száraz, napos ültetéseket. A faj Kelet-Ázsiából származik, főként Japán, Kamcsatka és Északkelet-Ázsia területeiről, Észak-Amerikában pedig a tengerparti dűnéken is elterjedt. Természetes élőhelye jól magyarázza, miért ellenálló a nappal, a széllel, a homokkal, a szárazsággal és a soványabb talajokkal szemben. A kertben alacsony párnákat vagy elfekvően terjedő állományt alkot, amely körülbelül 20–40 cm magas és 40–60 cm széles. Levelei mélyen szeldeltek, puhán nemezesek, ezüstszürkék vagy fehéresek, érintésre illatosak, és virágok nélkül is igen feltűnőek. Júliustól szeptemberig apró sárga fészekvirágzatok jelennek meg, ezek azonban inkább kiegészítő jellegűek. Elsősorban a levelek textúrájáért, a világos szőnyeghatásért és a színes évelőkkel alkotott kontrasztért ültetik. Sziklakertekbe, kavicságyásokba, száraz szegélyekbe, utak mentére, nagyobb edényekbe és napos támfalakra való. Jól illik a levendulákhoz, zsályákhoz, macskamentákhoz, varjúhájakhoz, kakukkfűhöz, csenkeszekhez, szegfűkhöz, kutyatejekhez és a sötét lombú cserjékhez. A rokon ürömfajok illóolajokat és keserűanyagokat tartalmaznak, ezt a fajt azonban a kertekben elsősorban ezüstlevelű díszévelőként használják.

Termesztés: Hazai viszonyok között teljes napon fejlődik a legjobban, ott a legsűrűbb a növekedése és a legvilágosabb a lombja. Enyhe félárnyékot is elvisel, ám ott ritkásabb és kevésbé ezüstös az állomány. A talaj legyen nagyon jó vízáteresztő, könnyű, homokos vagy köves, inkább sovány vagy közepesen tápdús, körülbelül 6,0–8,0 pH-értékű. A meszesebb alapkőzet nem zavarja, a fő veszélyt a tartós pangó víz és a nehéz agyag jelenti. Ültetése márciustól májusig, valamint szeptembertől októberig történik. Zárt állományhoz 6–9 db/m² szükséges, szegélyben 30–40 cm-es tőtávolság ajánlott. Ültetés után a begyökeresedésig rendszeresebb öntözés javasolt, később jól bírja a szárazságot, és kiegészítő vízre főként hosszú nyári aszály idején van szüksége. A trágyázás legyen nagyon mértékletes, mert a tápanyagtöbblet puha növekedést és gyengébb színeződést okoz. Tavasszal el kell távolítani a száraz részeket, a szezon során az állomány enyhén visszavágható, hogy friss leveleket hajtson. Edényben vízelvezető réteget, ásványosabb ültetőközeget és a téli pangó víz elleni védelmet igényel. Fagytűrése jó vízáteresztő talajban körülbelül −25 °C és −30 °C közötti. Gondot okozhat a téli túlnedvesedés, az állomány közepének rothadása, fülledt helyen a lisztharmat, valamint a fiatal hajtásokat károsító csigák. Ásványi talajtakaróval kombinálva természetes hatást kelt, és jól olvasható, tiszta képet mutat.

Szerző: Kristýna | Revízió: 29.06. 2026