Ezüstszínű varádics Tanacetum haradjanii

Termék részletes leírása

Ezüstszínű varádics - évelő lágyszárú növény, amely Kis-Ázsia hegyvidékeiről, főként a mai Törökország területéről származik, ahol száraz, köves lejtőkön és nyílt termőhelyeken nő. A fajt Haradjian botanikusról nevezték el, és a Tanacetum nemzetség kevésbé ismert, ám igen díszes képviselői közé tartozik. Alacsony, kompakt, mintegy 20-30 cm magas és 30-40 cm széles tövet nevel. Levelei finoman szeldeltek, sűrűn molyhosak, ezüstszürkék és tapintásra bársonyosak, ami jellegzetes textúrát és fényhatást kölcsönöz a növénynek az ágyásokban. Júniustól júliusig a levelek fölött rövid szárakon apró, gömbölyű, élénksárga virágfészkek jelennek meg. A virágok nem feltűnőek, de természetesen illeszkednek a növény jellegéhez, és a beporzók szívesen keresik fel őket. A fajt főként strukturális évelőként alkalmazzák szárazságkedvelő, sztyepp jellegű és naturalisztikus ültetésekben, ahol jól illik levendulákhoz, varjúhájakhoz, ürmökhöz, díszfüvekhez vagy alacsony zsályákhoz.

Termesztés:  Napos helyen termesztendő, enyhe félárnyékot is elvisel, ott azonban gyengébben virágzik. Megfelel neki a hagyományos kerti talaj, ideális esetben jó vízáteresztő, közepesen tápanyagdús vagy szegényebb, semleges vagy enyhén lúgos kémhatású, az ajánlott pH nagyjából 6,5-7,5 között van. Ültetése tavasszal vagy ősszel ajánlott. Öntözésre főként ültetés után van szükség, később a növény jól tűri a szárazságot és a rövidebb aszályos időszakokat. Trágyázás nem szükséges, a tápanyagtöbblet buja növekedéshez és szétdőléshez vezet. Virágzás után az elnyílt virágzatok eltávolíthatók, így korlátozható az önvetés. A faj teljesen fagytűrő kb. -30 °C-ig, és hazai viszonyok között nem igényel téli védelmet. Az ajánlott ültetési sűrűség négyzetméterenként kb. 3–5 tő. A növény általában igen ellenálló a betegségekkel és a kártevőkkel szemben.

Szerző: Jana | Revízió: 30.1.2026