Fáklyaliliom 'Sunningdale Yellow' Kniphofia 'Sunningdale Yellow'

Termék részletes leírása

Fáklyaliliom 'Sunningdale Yellow'  - kerti fajta, nemzetsége főként Dél-Afrikából származik. Ott jó vízelvezetésű, nyílt termőhelyeken nő, ahol a száraz és az esős időszakok markánsan váltakoznak. A 'Sunningdale Yellow' fajtát 1968-ban szelektálták a Sunningdale Nurseries faiskolában, és a brit kertekben elnyerte az RHS Award of Garden Merit díjat. A növény csomós habitusú, keskeny, szálas, mélyzöld levelekkel. Hazai viszonyok között télen általában visszahúzódik, enyhe teleken a levelek egy része megmaradhat. Júliustól szeptemberig erős virágszárak emelkednek a tő fölé, rajtuk cső alakú virágokból álló sűrű füzérek, amelyek fokozatosan, alulról felfelé nyílnak. Színük mélysárga, zöldes árnyalattal, így nem hat rikítónak, és jól harmonizál az ezüstös lombbal, valamint a lila és kék tónusokkal. A virágok nem kifejezetten illatosak, de nektárt kínálnak, és vonzzák a méheket és a lepkéket. Elvirágzás után díszes toktermések fejlődhetnek, a beszáradt virágzatok pedig télen is finom sziluettet adnak. Az ágyásban függőleges hangsúlyt ad a díszfüvek, zsályák, macskamenták, cickafarkok, kúpvirágok vagy varjúhájak mellett, és jól illik a kavicsos és préri jellegű kiültetésekbe is. Virágzáskor kb. 0,8–1 m magasra nő, töve kb. 0,4–0,5 m szélesre terül. Vázába vágott virágként is használható, legjobb akkor vágni, amikor a virágzat alsó harmada kinyílt. A növény nem ehető, és a virágkötészetben sem használják ehető díszítésként.

Termesztés:  Napos, meleg és lehetőleg szélvédett termőhelyet kedvel, ahol a tövek gyorsabban felmelegednek és jobban beérnek. A talaj legyen jó vízáteresztő, közepesen tápanyagdús, homok- vagy kavicstartalommal, hogy elkerülhető legyen a téli túlnedvesedés. Az ideális pH kb. 6,0–7,5 között van. Nehéz, agyagos talajon a növényeknek jót tesz, ha enyhén megemelt ágyásba ültetjük, durva homok és komposzt hozzáadásával. A fajta konténeres növényeit általában márciustól októberig ültetik, hűvösebb fekvésben a tavasz és a kora nyár a legalkalmasabb, hogy a növények jól begyökeresedjenek. A tőtávolság kb. 40–50 cm, így teljes záródáskor 1 m²-re kb. 5–7 növény jut. Mérsékelt öntözést igényel, a bimbóképződés idején a talaj nem száradhat ki teljesen, a tartós téli túlnedvesedés viszont gyökérkárosodáshoz vezethet. A szezonban bevált a komposzttal vagy kiegyensúlyozott tápanyag-összetételű, virágzó évelőknek szánt trágyával végzett mérsékelt tápanyag-utánpótlás. A fajta fagytűrése jó vízelvezetésű talajban kb. -20 °C-ig terjed, hidegebb vidékeken ajánlott a lombból vagy fenyőgallyból készült száraz téli takarás, amely védi a tő szívét a fagy és az olvadás váltakozásától. Tavasszal a sérült vagy elszáradt leveleket a talaj szintjén eltávolítjuk, hogy az új hajtások könnyen kitörhessenek. Tartós szárazságban a növény elviseli az átmeneti vízhiányt, de a megbízható virágzáshoz alkalmankénti öntözés ajánlott. Jól megválasztott termőhelyen betegségek és kártevők csak ritkán jelentkeznek, a legnagyobb kockázatot a tömörödött, télen túlnedvesedett talaj jelenti.

Szerző: Nikol | Revízió: 22.12.2025