Fás bazsarózsa 'Kinkaku' Paeonia suffruticosa 'Kinkaku'

Termék részletes leírása

Fás bazsarózsa 'Kinkaku' - igazán látványos és divatos fás bazsarózsafajta, amely elsősorban csodálatos virágairól ismert. A fajta az úgynevezett lutea-hibridek csoportjába tartozik, amelyek kínai fás bazsarózsák és a Paeonia lutea vagy a Paeonia delavayi faj keresztezésével jöttek létre. Az európai katalógusokban a történeti 'Souvenir du Professeur Maxime Cornu' néven is megjelenik. Hosszú életű fás növény, amely egy helyen évtizedekig megmarad, és korával a virágok száma is gyarapszik. Erős ágú, lekerekített koronájú fás szárú cserjét nevel, amely hazai viszonyok között általában 1,3–1,7 m magasra és 1,2–1,6 m szélesre nő, lassabb, évi 10–20 cm-es növekedéssel. Levelei mélyen szeldeltek, enyhén fényesek, tavasztól nyárig mélyzöldek, ősszel megsárgulnak. Májustól júniusig a hajtások végén nagy, telt, körülbelül 15–18 cm átmérőjű virágok nyílnak krémsárga tónusokban, a sziromlevelek tövénél gyakran finom rózsaszín–vöröses árnyalattal. A virágok néhány napig tartanak, és a cserjén fokozatosan váltják egymást, így kedvező időjárás esetén az ágyás néhány hétig nyugodt, aranyló háttérként hat. A következő szezon bimbói már nyáron kialakulnak, ezért virágzás után különösen értékes a kiegyenlített nedvesség. Kompozícióban szoliterként beválik a terasz mellett, a bejárati részen, vagy nőszirmok, gólyaorrok, díszfüvek és sötét tűlevelűek társaságában, amelyek kiemelik a virágok világos színét.

Termesztés:  A teljes napot vagy az enyhe félárnyékot és a szélvédett helyet kedveli, mert a nagy virágok esőben elnehezülhetnek. Legjobban mélyebb, humuszos, jó vízáteresztő, körülbelül 6,5–7,5 pH-jú talajban fejlődik. Agyagos talajban drénréteg és kavics bekeverése ajánlott, laza talajban viszont több komposzt. Az öntözés főként az ültetést követő első két évben fontos, begyökeresedés után a rövid ideig tartó szárazságot elviseli, de a hosszú aszályos időszakok kisebb virágokat eredményeznek. Ültetése tavasszal vagy ősszel történik, oltott növényeknél ajánlott az oltási helyet nagyjából 10–15 cm-rel a talajfelszín alá helyezni, hogy a cserje idővel saját gyökereken gyökeresedjen meg. A trágyázás mértékletes legyen, tavasszal a magasabb kálium- és foszfortartalmú, lassan oldódó trágya válik be, a nitrogénnel való túltrágyázás laza, puha növekedést okoz. A metszés a száraz vagy elfagyott ágak virágzás utáni eltávolítására korlátozódik, alakításra általában nincs szükség. A beérett növények fagytűrése a gyakorlatban körülbelül -25 °C-ig terjed, a bimbókat a késő tavaszi fagyok károsíthatják, ezért segít a szélvédett hely és az enyhe téli takarás. Esős tavaszokon szürkepenész vagy levélfoltosság jelentkezhet, ezért értékes a jól szellőző termőhely és a nem túl nedves, a szárak tövével közvetlenül nem érintkező talajtakaró. Az ajánlott ültetési távolság a választott kompozíciótól függően körülbelül 1,2–1,5 m. Edényben csak megfelelő mélység, rendszeres öntözés és a földlabda télen fagy elleni védelme mellett nevelhető.

Szerző: Nikol | Revízió: 30.12.2025

Bővebben: Útmutató a bazsarózsák termesztéséhez