Fás bazsarózsa 'Taiyo' Paeonia suffruticosa 'Taiyo'

Termék részletes leírása

Fás bazsarózsa 'Taiyo' - a fás bazsarózsák hagyományos japán fajtái közé tartozik, az európai katalógusokban már a 20. század első felében szerepelt. Neve „napot” jelent, és jól kifejezi a virágok keltette benyomást, amelyek tavasszal ragyogóvá teszik az ágyást. A cserje lombhullató, állandó, fás hajtásokkal, lassabban nő, és idővel szilárd vázat alakít ki, aminek köszönhetően virágzása egyre rendszeresebb. Hazai viszonyok között általában mintegy 1,2–1,5 m magasra és 1,0–1,3 m szélesre nő. Májustól júniusig nyílnak nagy, félig telt, 16–20 cm-es virágai mélyvöröstől skarlátvörösig terjedő árnyalatokban, közepükön feltűnő sárga porzókkal. A sziromlevelek széle finoman hullámos, a virág közepe nyitott marad, így jól hozzáférhető a beporzók számára, és könnyedebb hatást kelt, mint a teljesen telt virágú fajtáké. Illata gyenge. Virágai vágásra is felhasználhatók, legszebben lapos edényben mutatnak, ahol a virágközép rajzolata érvényesül. Mélyen szeldelt levelei a szezonban sötétzöldek, fakadáskor enyhén bronzos árnyalatúak lehetnek, elvirágzás után pedig nyugodt hátteret adnak a nyári évelőknek. Kompozíciókban jól mutat a tűlevelűek sötét zöldje előtt, árnyékliliomokkal, tűzesőkkel és tavaszi hagymás növényekkel, esetleg a meleget visszatartó kőfal mellett. A növény nem ehető, elfogyasztva emésztési panaszokat okozhat.

Termesztés:  Teljes napot vagy enyhe félárnyékot és szélvédett helyet kedvel, mivel a nagy virágok esőben elnehezülhetnek. Legjobban mélyebb, humuszos, jó vízáteresztő talajban fejlődik, körülbelül 6,5–7,5 pH mellett. Agyagos talajban ajánlott vízelvezető réteg és kavics bekeverése, könnyű talajokban viszont több komposzt. Az öntözés főként az ültetést követő első két évben fontos, begyökeresedés után a rövid ideig tartó szárazságot elviseli, de a hosszan tartó aszály kisebb virágokat eredményez. Ültetése tavasszal vagy ősszel történik, oltott növényeknél ajánlott az oltási helyet mintegy 10–15 cm-rel a talajfelszín alá helyezni, hogy a cserje idővel saját gyökereket fejlesszen. A trágyázás mértékletes legyen, tavasszal beválik a lassan oldódó, magasabb kálium- és foszfortartalmú trágya, a túlzott nitrogénadagolás laza, puha növekedést okoz. A metszés a száraz vagy elfagyott ágak elvirágzás utáni eltávolítására korlátozódik, alakításra általában nincs szükség. A beérett növények fagytűrése a gyakorlatban körülbelül -25 °C-ig terjed, a bimbókat a késő tavaszi fagyok károsíthatják, ezért segít a szélvédett fekvés és az enyhe téli takarás. Esős tavaszokon szürkepenész vagy levélfoltosság jelentkezhet, ezért értékes a jól szellőző termőhely és a túl nedvessé nem váló mulcs, amely nem érintkezik közvetlenül a szárak tövével. Az ajánlott tőtávolság a választott kompozíciótól függően körülbelül 1,2–1,5 m. Edényben csak megfelelő mélység, rendszeres öntözés és a gyökérlabda téli átfagyás elleni védelme mellett nevelhető.

Szerző: Nikol | Revízió: 30.12.2025

További információ: Útmutató a bazsarózsák termesztéséhez