Fehér varjúháj var. murale Sedum album var. murale

Termék részletes leírása

Fehér varjúháj var. murale - pozsgás évelő a varjúhájfélék családjából, őshazája Európa, Észak-Afrika és Nyugat-Ázsia. A természetben sziklákon, köves lejtőkön, kőfalakon és sekély, gyakran meszes talajokon telepszik meg, ahol a talajhoz simulva összefüggő állományokat képez. Szárai elfekvők, és a szárcsomóknál könnyen meggyökeresednek, így a növény gyorsan „átfolyik” a kövek peremén. A szőnyeg 5–10 cm magas, és nagyjából 30–45 cm szélesre terül. Apró, húsos levelei szórt állásúak, csaknem hengeresek vagy visszás tojásdadok, szárazságban és télen gyakran rózsaszínesre vagy vöröses-barnára színeződnek. Júniustól augusztusig rövid virágszárak emelkednek az állomány fölé, fehér, csillag alakú virágokkal bogernyőkben. A virágok virágport és nektárt kínálnak a méheknek és más beporzóknak, elvirágzás után magvas tüszőtermések érnek. A Sedum album sziklakertekben, kavicságyásokban, térkőfugákban, száraz kőfalakon és extenzív zöldtetőkön egyaránt jól mutat. Kompozícióban természetesen hat kövirózsák, pázsitviolák, kakukkfüvek vagy alacsony csenkeszek társaságában, ahol finom fehér virágzata könnyedebbé teszi a köves részeket. Pozsgás leveleinek köszönhetően takarékosan gazdálkodik a vízzel, és a forró időszakokban vékony termőrétegen is megőrzi turgorát.

Termesztés: Teljes napon, jó vízáteresztő, kaviccsal vagy durvább homokkal kevert talajban fejlődik a legjobban, az ideális pH körülbelül 6,5–8. Kötött agyagtalajon beválik a drénréteg és a kiemelt ágyás, hogy a gyökerek télen ne álljanak vízben. Magyarországon általában márciustól októberig ültetik, őszi ültetésnél előnyös a vékony ásványi kavicstakarás. Öntözésre főként ültetés után van szükség, begyökeresedés után jól tűri a szárazságot, a túlöntözés jobban árt neki, mint a rövid kiszáradás. A trágyázás legyen mértékletes, tavasszal általában elég komposzt vagy egy adag lassan oldódó évelőtrágya. A metszést kora tavasszal a száraz szárak eltávolításával végezzük, a tő szétosztása és megfiatalítása inkább csak kivételesen, általában 4–6 évente szükséges. Kifejletten nagyjából 5–10 cm magas és 30–45 cm széles, összefüggő hatáshoz négyzetméterenként körülbelül 6–7 tő számítandó, 35–40 cm körüli ültetési távolsággal. Edényben ásványosabb közeg és megbízható vízelvezetés szükséges. Hazai viszonyok között nagyjából -34 °C-ig fagytűrő, a fiatal növények száraz, téli pangó víztől mentes termőhelyet igényelnek. A betegségek közül lisztharmat jelentkezhet, a kártevők közül levéltetű a fiatal hajtásokon.

Szerző: Nikol | Revízió: 6.2. 2026